Az államkötvényeket – melyek a biztosítók befektetéseinek oroszlánrészét adják - hagyományosan kockázatmentesnek szokás tekinteni. A válságot követõen azonban számos európai országot az államcsõd veszélye fenyegetett, így világossá vált, hogy a kockázatmentesség téves feltételezés államkötvények esetén.

Mivel a szabályozó hatóságok továbbra is a válság kezelésével vannak elfoglalva, egyhamar nem fognak sort keríteni a kockázat-mentes státusz kezelésére. Az Allianz ezért úgy döntött, hogy elõvigyázatosságból az államkötvények kockázatainak fedezetéül tõketartalékot képez.

Részben az új helyzet eredményeként az Allianz gazdasági fizetõképességi mutatója – amely a saját tõke erejét hivatott kifejezni – tavaly év végén 194 százalék lett az újraszámítás után, szemben a korábban feltételezett 222 százalékkal. A mutató az elsõ negyedév végére 203%-ra emelkedett.

Az Allianz egyúttal sürgetni is próbálja a szabályozó hatóságokat, hogy õk is szánják el magukat hasonló lépésre, és hozzanak szakpolitikai intézkedéseket az iparág egészére, hogy egyenlõ versenyfeltételeket teremtsenek a szereplõk számára.

Az Allianz által az államkötvényekre felszámított kockázati felárak a teljes szolvencia mutatón belül mintegy 15 százalékpontot alkotnak.

A biztosítókra vonatkozó új kockázati tõkeszabályok, a Szolvencia II várhatóan csak 2016-ban lépnek életbe, számos részletérõl pedig még mindig viták folynak. Az Allianz azt tervezi, hogy belsõ modelljeit negyedévente frissíti majd, ami azt jelenti, hogy 4-5 negyedév is eltelik majd, mire a modell végsõ formáját elnyeri majd.