Gabriel Bernardino, az Insurance Risk magazinnak adott interjújában kifejtette, hogy a biztosítóknak nem kell attól tartaniuk, hogy a teszt eredményeként magasabb tõkekövetelményekkel szembesülnek, persze azt sem jelenti, hogy következmények nélküli lesz a teszt. Az EIOPA várakozásai szerint a teszt eredménye hatással lesz a felügyeleti szervek lépéseire, valamint a cégek sajátkockázat- és szolvencia értékelésére (Own Risk and Solvency Assessment-ORSA) is. Nem mindenre megoldás ugyanis a tõke. Ha például két biztosítótársaság egyidejûleg csõdbe megy, és egy biztosító kizárólag erre a két viszontbiztosítóra támaszkodik, akkor nem a magasabb tõketartalék, hanem a viszontbiztosítási szerzõdések diverzifikálása jelenthet megoldást – véli az elnök.

A biztosítókra váró stressz-teszttel kapcsolatban az elnök elmondta, hogy annak elsõdleges funkciója a biztonsági rések felfedése, melyek nem csak piaci sokkok, de biztosítási sokkok is lehetnek. A legnagyobb sebezhetõséget az alacsony kamatok, az egyes országokkal, illetve bankokkal szembeni kitettségek, valamint a vállalati kötvénypiacra nehezedõ nyomás jelentik, amelyek igen jelentõs sokkot eredményezhetnek a biztosítási piacon – közölte Bernardino.

Bernardino szerint mindig lesznek olyan kockázatok, amelyek nem tartoznak a Szolvencia II. elsõ pillérje alá, ezért a második pillérnek kell kezelnie azokat. A standard formula például kockázatmentes eszközökként kezeli az államkötvényeket, vagyis épp ez a helyzet a szuverén kockázatok esetében.

Ez EIOPA szerint az egyik legfõbb kockázat, ami a biztosítókra leselkedik, a tartósan alacsony kamat, éppen ezért ezzel a forgatókönyvvel is kiegészítették a soron következõ stressz-tesztet. Két különbözõ helyzetet tesztelnek majd: az alacsony kamatok tartós elhúzódását, valamint a kamatok hirtelen megemelkedését.

Az EIOPA tavaly szakvéleményt alkotott az alacsony kamatokról, most zajlik a nemzeti felügyeletek válaszainak begyûjtése. Az már most látszik Bernardino szerint, hogy egyes országokban már beindultak a változások, és már foglalkoznak az EIOPA javaslataival, és a nagyobb biztosítótársaságok már megkezdték a termékeik átalakítását, amely részben az ügyfelekre áthárított kockázatokat, vagy a nyújtott garanciákat érinti. De már a szabályozás terén is megfigyelhetõek változások, melyek jórészt a tartalékokat és a diszkontkamatlábakat érintik.

Az infrastrukturális beruházásokra vonatkozó tartalékolási követelmények igen komoly vita forrását jelentik. Az EIOPA szerint több adatra lenne szükség ahhoz, hogy a tõkekövetelmények felülvizsgálatra kerülhessenek. Bernardino elmondta, hogy bizonyos típusú infrasktrukturális beruházások esetében, azok teljesítménye és kockázati profilja valóban alacsonyabb tõkekövetelményt indokolhat, azonban elegendõ adat hiányában erre nem tehet javaslatot az EIOPA. Éppen ezért jelenleg az érintettekkel folytatnak tárgyalásokat, hogy meghatározzák azokat az adatokat, amire a felügyeletnek szüksége van a döntés meghozatalához.