2019-ben a 27 EU-tagállam lakosságának 11,0% -a számolt be arról, hogy bűncselekménnyel, erőszakkal vagy rongálással szembesült. Ez az arány a 2013-as csúcs óta (14,1%) évről évre csökken. Nem meglepő módon, a városokban élők (21,3%) háromszor gyakrabban szembesülnek ezekkel a problémákkal, mint a vidéki térségekben élők (6,9%) - derül ki az Eurostat legfrissebb elemzéséből.

A szegénység kockázatának kitett emberek közül jóval többen, 13,4% számolt be bűncselekmények, erőszak vagy rongálás előfordulásáról a lakókörnyezetében, szemben a szegénység által nem veszélyeztetettek 10,6% -ával.

Meglehetősen nagy szórást mutat a bűncselekményről, erőszakról vagy rongálásról beszámoló emberek aránya az EU egyes tagállamaiban. A lakosság legnagyobb arányát Bulgáriában (20,2%), Görögországban (16,9%) és Hollandiában (16,3%) érintik ezek az események. Ezzel szemben a legkisebb arányban Horvátországban (2,7%), Litvániában (3,2%) és Lengyelországban (4,4%) számoltak be érintettségről az emberek.

Hazánkban a teljes lakosság 5,3%-a jelentett be 2019-ben valamilyen bűncselekményt a lakókörnyezetét érintően. Ez az arány 2014-ben még 13,9% volt, 2018-ig folyamatosan csökkent 4,8%-ra, majd 2019-re ismét 5,3%-ra emelkedett. Csakúgy, mint más országokban, nálunk is az alacsonyabb jövedelműek körében magasabb az érintettek aránya. A szegénységi küszöbérték alatti jövedelemmel rendelkező személyek közel tizede jelentett 2019-ben bűncselekményt, erőszakot vagy vandalizmust. Az európai tendenciákkal szemben ugyanakkor hazánkban a városokban élők (8,6%) ritkábban szembesülnek ezekkel a problémákkal, mint a vidéki térségekben élők (9,5%).