A hosszú, kemény tél után az idei nyár súlyos szárazságot hozhat Európára, mely számos országot vízhiánnyal fenyeget. Az emelkedõ hõmérséklet az egyre kevesebb csapadékkal párosulva komoly károkat okozhat idén. Az Európai Bizottság tanulmánya szerint az elmúlt 30 évben a szárazság mintegy 100 milliárd eurónyi kár okozott a gazdaság számára.2003-ban Közép-, illetve Nyugat-Európában volt súlyos aszály, amely akkor 12 milliárd euróba került. 2004-ben Dél-Spanyolország és Portugália mezõgazdasága és ipara sínylette meg a csapadékhiányt, míg 2006-ban Nagy-Britannia és Franciaország szenvedett hasonló idõjárástól.
Az idei év várhatóan szintén igen száraz lesz: Svájc az 1864-es szárazságot felülmúló idõjárási jelenséggel számol idén. Az 1976-os nagy aszály óta, amikor szigorú vízkorlátozásokat kellett bevezetni Angliában, az idei tavasz volt a legszárazabb. Franciaországban tízbõl hat víztározó az áltagnál jóval kevesebb vízkészlettel rendelkezik, ami szintén korlátozásokat vetít elõre a mezõgazdasági öntözés terén.
A Bizottság aggodalmának adott hangot
Az Európai Bizottság harmadik, áprilisban kiadott jelentése szerint súlyos szárazság fenyegeti egész Európát a klímaváltozás miatt egyre emelkedõ hõmérséklet miatt. Az Aon Benfield prognózisa szerint 1990-2100 között 2-6,3 Celsius fokkal emelkedni fog az átlaghõmérséklet, amely Európában rendkívül meleg nyarakat, és kevésbé hideg teleket fog eredményezni. Ennek megfelelõen – fõleg Dél-Európában – gyakori lesz a szárazság, az erdõtüzek és csökkenni fog a felszíni vízkészlet.
Mindez - amellett, hogy igen súlyos következményeket jelent a mezõgazdaság számára – a gazdasági növekedést is igen negatívan befolyásolja, fõként az energia ágazatot. Elég ha Skandinávia, vagy Közép-Európa hegyvidéki régióira gondolunk, ahol az esõ hiánya miatt a vízerõmûveket már rövid távon is jelentõs kapacitás kiesés fenyegeti, azonban hosszú távon az ezt helyettesítõ egyéb erõmûvek által kibocsátott szén-dioxid jelent igazi problémát.
A nem vízerõmûvek is használnak ugyanis vizet, elsõsorban hûtésre, azonban a folyók vizeinek 28 Celsius fok fölé emelkedése esetén tilos számukra a vízkivonás. Hollandiában emiatt ötévente legalább kétszer kell korlátozni az erõmûvek kapacitását.
Az alacsony vízszint miatt a folyami hajózás is korlátozottá válik: 2003-ban a Rajnán például számos esetben zátonyra futottak hajók, de a zsilipekre is tovább kellett várni több európai folyón.
A szárazság az ingatlanokban is károkat okozhat: 2003-ban Franciaországban a szárazság miatti talajsüllyedés okozott mintegy 500 millió eurónyi kárt az épületekben.
A jelenség miatt szakértõk szerint elkerülhetetlen az ivóvíz árazásának újragondolása, a víztározás újratervezése, a talajvíz konzerválás megoldása, és az ipari, illetve mezõgazdasági vízhasználat priorizálása.