Egyre többen interneteznek napi gyakorisággal, intézik bank- és egyéb ügyeiket a neten, vagy éppen vásárolnak online. Ezek a folyamatok jól tükröződnek az internet-előfizetések számában, amely évről évre jelentősen emelkedik. A közigazgatás is egyre inkább áttér a digitális térre, és ezzel párhuzamosan egyre többen veszik igénybe az e-közigazgatást. Mindezek eredményeként az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág teljesítménye az elmúlt években folyamatosan emelkedett – derül ki a KSH átfogó elemzéséből.

Egyre többen és gyakrabban használják itthon is az internetet

Tíz évvel ezelőtt a hazánkban 16–74 éves lakosság 63%-a használta a világhálót magáncélból, 2019-ben ugyanez az arány már 86% volt. 2019-ben az Európai Unió 16–74 éves lakosságának átlagosan 87%-a volt gyakori (3 hónapon belüli) internethasználó, míg Magyarországon ez az arány 80% volt. Az internethasználatban a korosztályok között a 16–24 éveseket jellemezte a legmagasabb intenzitás (98%) az unióban és hazánkban is. A legnagyobb mértékű elmaradás az uniós átlagtól az 55–64 és a 65–74 éves korcsoportoknál jellemző (11, illetve 20 százalékpont), annak ellenére, hogy 2015 és 2019 között ebben a két korosztályban nőtt legnagyobb mértékben a 3 hónapon belüli internethasználat.

A világháló használatában továbbra is jelentős különbség tapasztalható a korosztályok között

2019-ben a gyakori internethasználó legfiatalabb és a legidősebb korosztály közötti szakadék nagysága csökkent, mivel a 65–74 évesek körében egy év alatt 11 százalékponttal növekedett a használat aránya. Ugyanakkor még ez a jelentős mértékű növekedés sem tudta ellensúlyozni a lakosság közel egyharmadát képviselő két idősebb, az 55–64 és a 65–74 év közötti korcsoport elmaradását az országos átlagtól a világháló használatában. A korábbi évekhez hasonlóan az összes internethasználó, és ezen belül a gyakori használók több mint a fele (egyaránt 51%-a) nő volt. A nők részaránya a több mint egy éve internetezők körén belül a legmagasabb, 1,7-szerese a férfiakénak.

A gyakori internethasználat aránya a magasabb iskolai végzettségi szintek felé haladva fokozatosan emelkedik, az egyes szintek közötti különbség mértéke azonban továbbra is jelentős. 2019-ben az alapfokú végzettségűek körében a gyakori internethasználat aránya változatlanul 54% volt, a középfokúaknál 76-ról 82%-ra nőtt, a felsőfokú végzettségűek körében csekély mértékben emelkedett (95%-ra) egy év alatt.

A lakosság továbbra is leggyakrabban e-mail-ek küldésére használja az internetet

A technológiai fejlődés hatására az emberek egyre változatosabb tevékenységeket végeznek az interneten magáncélból. Az egyes használati célok arányai jelentősen eltérnek a különböző életkori és iskolai végzettségi csoportokban.

2019-ben az Európai Unió tagállamaiban a gyakori internetezők – a korábbi évekhez hasonlóan – a legnagyobb arányban e-mail küldése és fogadása (86%), árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos információk keresése (78%), azonnali üzenetküldő szolgáltatások igénybevétele (77%), valamint online hírek olvasása (72%) céljából használták a világhálót. Magyarországon a 3 hónapon belüli internethasználók szintén ezekben a tevékenységekben voltak a legaktívabbak, a közösségi hálózatokban való részvételhez hasonlóan az uniós átlagot is meghaladó arányban (84–90% között).

A 16-34 éves gyakori internetezők körében igen népszerű kommunikációs forma az azonnali üzenetküldő szolgáltatások használata. 2019-ben ez a használati arány széles skálán mozgott az uniós tagállamokban, a két szélsőértéket Spanyolország (94%) és Románia (51%) érte el. Hazánk 85%-os értéke tizedével volt magasabb az unió átlagánál, és az internetes célok hazai rangsorában a 4. pozíciót foglalta el.

2019-ben az Európai Unióban a 3 hónapon belüli internethasználók 63%-a keresett a világhálón egészségügyi információkat. Cipruson, Finnországban, Horvátországban és Hollandiában ennél jelentősen magasabb, 77–80%-os arányt képviselt ez a magáncélú internetes tevékenység. Az egészségügyi információk interneten történő keresésében a visegrádi tagállamok átlaga megegyezett az unióssal. Magyarország az uniós rangsor ötödik helyét foglalta el, hazánkban a gyakori internetezők háromnegyede – az uniós és a visegrádi államok átlagát egyaránt 12 százalékponttal meghaladva – használta a világhálót egészségügyi információk keresésére.

Nőtt az online banki szolgáltatásokat igénybe vevők aránya

2019-ben az uniós tagállamok gyakran internetező lakossága körében folyatódott a banki szolgáltatások igénybevételének növekedése a világhálón keresztül, összességében kétharmaduk élt e lehetőséggel. A visegrádi országok mindegyikében az uniós átlagot meghaladóan emelkedett a mutató értéke az előző évihez képest, a legnagyobb mértékben Csehországban (4 százalékponttal). A leggyakoribb használat is Csehországban (78%) valósult meg, míg Magyarország ebben a tevékenységben a rangsor végén állt (58%).

2019-ben Magyarországon az online banki szolgáltatások igénybevétele a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező, 25 és 54 éves kor közötti gyakori internethasználók körében volt a legmagasabb (87%), 2 százalékponttal meghaladva e csoport uniós átlagát is. A gyakori világháló használó alapfokú végzettségűek mindössze negyede vette igénybe az online banki szolgáltatásokat szinte mindegyik korcsoportban. Ennek egyik lehetséges oka a szükséges digitális ismeretek hiánya, valamint az online banki tevékenységekkel kapcsolatos bizalmi, biztonsági aggályok. A használat intenzitása 2018-ról 2019-re a 25–74 év közötti alapfokú végzettséggel rendelkező korosztályokban megközelítőleg a duplájára emelkedett, ugyanakkor még így is csak az uniós átlag mintegy felét érte el.

Egyre többen veszik igénybe az elektronikus ügyintézést

2019-ben az Európai Unió lakosságának átlagosan 55%, míg a hazainak 53%-a lépett elektronikusan kapcsolatba közhivatalokkal közigazgatási ügyei intézése során. A 16–74 éves magyar népesség részvétele az e-közigazgatási ügyintézés mindhárom szolgáltatási szintjén meghaladta az uniós átlagot. A legmagasabb szintnek a kitöltött űrlapok elküldése számít, e funkció használati gyakorisága az Európai Unióban már 2018 óta meghaladja az (egyszerűbb szintnek számító) űrlapok letöltését. Magyarországon 2019-ben még utóbbi fordult elő gyakrabban a lakosság körében.

Az infokommunikációs eszközök lakossági használatában is 2019 volt az utolsó év, amelyet a koronavírus okozta járvány még nem érintett. A pandémia 2020-ban jelentősen megváltoztatta mindnyájunk életét, átalakította a kommunikációs szokásokat, az infokommunikációs eszközök használata pedig még inkább előtérbe került a digitális társadalomban és gazdaságban egyaránt.

Bővült az internetellátottság az EU-ban és Magyarországon is

2019-ben az Európai Unióban az internettel rendelkező háztartások aránya átlagosan 90% volt. Magyarországon is folytatódott a bővülés – az előző évhez képest 3 százalékpontos növekedéssel –, a háztartások internetellátottsága meghaladta a 86%-ot. Ezzel az elmaradásunk az uniós átlagtól (6-ról 4 százalékpontra) csökkent, továbbra is a rangsor középső harmadában állunk. A gyermekes háztartások hazai internetellátottsága megegyezett az uniós átlaggal (98%). 2010-ben az utóbbi mutató hazai értéke még jelentősen (14 százalékponttal) elmaradt az unióstól, de azóta jelentős mértékben, 22 százalékponttal növekedett.

Az internettel rendelkező szinte mindegyike hozzáfért szélessávú kapcsolathoz 2019-ben. Ezen belül 95%-uk helyhez kötött szélessávú kapcsolaton (DSL, kábel, wifi stb.) keresztül érte el a világhálót. A háztartások internet-hozzáférése szoros összefüggésben áll a háztartás havi nettó jövedelmének nagyságával. 2019-ben a szélessávú internetkapcsolattal rendelkező háztartások közel háromnegyede (73%) havi 200 ezer forint fölötti nettó jövedelemmel rendelkezett.

2019-ben a magyarországi háztartások 14%-a nem rendelkezett internettel. Ennek legfőbb okai: a használat szükségének hiánya, a digitális képességek és ismeretek hiánya, valamint a magas csatlakozási, használati és eszközköltségek. Az első kategória aránya 2015 és 2019 között nem változott, a digitális ismeretek hiányát okként megjelölőké kissé emelkedett, a költségek magas voltát jelölőké mérséklődött.