Nyugdíjfelkészültségben is sereghajtók vagyunk!
2014.06.24
A magyarok 53 százalékának a bizonytalanság jut eszébe a nyugdíjas évekrõl. Csaknem minden harmadik ember úgy véli, jelenlegi bruttó bérénél magasabb összegre lesz szüksége nyugdíjasként. Tízbõl négyen azt tervezik, hogy a nyugdíjkorhatár betöltése után is tovább dolgoznak majd valamilyen formában – derült ki az Aegon 2014-es nyugdíjkutatásából.

A magyarok fõként negatív kifejezéseket társítanak a nyugdíjas évekhez: 53 százalékuk a bizonytalansággal, 37 százalékuk a szegénységgel társítja az idõskort. A pozitív képzettársítás kevésbé jellemzõ ugyan, de tízbõl négy embernek a szabadidõ, kettõnek pedig a szabadság jut eszébe, ha a nyugdíjra gondol – a többi között ez derült ki az Aegon 2014-es nyugdíjkutatásából. A felmérést idén januárban és februárban online kérdõív segítségével készítették el 15 országban – köztük Magyarországon –, összesen 16 ezer ember részvételével.

A felmérés egyik fõ eleme az Aegon Nyugdíjfelkészültségi Index (Aegon Retirement Readiness Index, ARRI), amely a munkavállalók nyugdíjtervezés iránti attitûdjeit, és ezzel kapcsolatos lépéseit értékeli 10-es skálán. Magyarország nyugdíjfelkészültségi indexe 4,9, ami a nemzetközi átlag alatt van, mindazonáltal bizakodásra ad okot, hogy a tavalyihoz képest valamelyest javult. A felmérésben részt vevõ országok közül mindössze Japánban volt alacsonyabb az index, mint Magyarországon.

A dolgozók 45 százalékának semmilyen terve nincs a nyugdíjra való felkészülésre, 50 százalék válaszolta, hogy megtervezte a felkészülés lépéseit, azonban csak 5 százalékuk írta le azt. Az emberek háromnegyedének nincs vészforgatókönyve arra az esetre, ha nyugdíjazása elõtt munkaképtelenné válna – ez a felmérésben résztvevõ országok közül a legmagasabb érték.

– Bár egyre többen vannak tudatában a nyugdíjtervezés szükségességének, elõrelépésre van szükség ezen a területen. Mind állami, mind munkáltatói részrõl szükség volna arra, hogy pontos és érthetõ tájékoztatást nyújtsanak az embereknek – hívta fel a figyelmet Zatykó Péter, az Aegon Magyarország vezérigazgatója. – Olyan információkra, eszközökre és kalkulátorokra van szükség, amelyekkel bárki kiszámolhatja a saját igényeinek megfelelõen, hogy mekkora nyugdíjmegtakarítást kell felhalmoznia, és megtervezheti, hogyan tegye mindezt – tette hozzá a szakember.

Csaknem minden magyar úgy nyilatkozott, hogy az elmúlt három évben nem javult munkahelyén a nyugdíjjal kapcsolatos tájékoztatás és a tervezés lehetõsége. Százból mindössze négyen állították, hogy több, jobban használható információhoz jutnak ezzel kapcsolatban, mint korábban. A kutatásból egyébként az is kiderült, hogy Magyarországon az emberek többsége szerint a nyugdíjcélú megtakarítás akadálya elsõsorban a pénzhiány: százból 83-an válaszolták ezt. Nem meglepõ tehát, hogy a nyugdíj elõtakarékossági hajlandóságot elsõ helyen a fizetésemelés ösztönözné (65 százalék válaszolta ezt). Második helyen a kiszámíthatóbb gazdasági környezet (53 százalék), a harmadikon pedig az adókedvezmény (44 százalék) végzett.

Nyugdíjcélú megtakarításai után a magyar munkavállalók 38 százaléka rendszeres jövedelmet – például életjáradékot – szeretne kapni idõs korában, 24 százalékuk az egyösszegû kifizetés és a rendszeres jövedelem kombinációját választaná legszívesebben. Általános egyösszegû kifizetés mellett 21 százalék döntene, 13 százalék pedig egyik felsorolt opciót sem jelölte meg, hiszen nincs nyugdíjcélú megtakarítása – ez az arány szintén a legmagasabb a kutatásban résztvevõ 15 ország közül.

A felmérésbõl az is kiderült, hogy a munkavállalók közel egyharmada – 31 százaléka – arra számít, hogy jelenlegi bruttó bérénél magasabb összegre lesz szüksége nyugdíjasként. A megkérdezettek átlagosan jelenlegi bérük 84 százalékát tartják szükségesnek ahhoz, hogy életszínvonaluk idõs korukban se csökkenjen. Jelenleg egyébként az OECD országok közül Magyarországon az egyik legalacsonyabb az idõskori szegények aránya. Ennek magyarázata a jövedelempótló juttatásokban és a saját tulajdonú ingatlannal rendelkezõk magas arányában keresendõ.

Ami a nyugdíj utáni éveket illeti, a felmérésben résztvevõ országok többségétõl eltérõen Magyarországon sokan – százból 38-an – azonnal nyugdíjba mennének a nyugdíjkorhatár betöltésekor. Csupán 43 százalékuk tervezi, hogy valamilyen formában – részmunkaidõben vagy eseti jelleggel – tovább dolgozik majd nyugdíj mellett is. Mindössze 6 százalék állította, hogy a nyugdíjkorhatár betöltése után is folytatná jelenlegi munkáját.

Az Aegon Magyarország egy speciális online nyugdíjkalkulátort készített, amelynek segítségével bárki kiszámolhatja, hogy körülbelül mekkora nyugellátásra számíthat, és mekkora összeget kell félretennie, hogy a mostani igényeinek megfelelõ nyugdíjas éveket biztosíthasson saját maga számára.