Közel félmillió 25 év alattit is érinthet a jövőre tervezett SZJA mentesség - derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzéséből.

A 2022-től életbelépő, a 25 év alattiak SZJA mentességével kapcsolatban nagyságrendileg 280 ezer érintettről lehetett olvasni. Ez a KSH korcsoport szerinti foglalkoztatottsági adataiból származik, ami az éves átlagos foglalkoztatottságot méri. Ugyanakkor a NAV 2019-es évre vonatkozó bevallási adatai szerint, 460 ezer fiatalt fog érinteni a változás. A nagy eltérés egyik oka, hogy a 25 év alattiak jelentős része idénymunkásként, vagy időszakosan dolgozik, így csak részlegesen kerülnek be a KSH statisztikáiba. Természetesen ez azt is jelenti, hogy ezeknek a fiataloknak csak időszakosan nyújthat segítséget a kedvezmény.

A NAV adatai alapján a 25 év alattiak átlagosan havi bruttó 127 (nettó 84,5) ezer forintot kerestek, kiemelendő, hogy a korosztályra jellemző alkalmi munkások lefelé húzzák az átlagot. Ez azt jelenti, hogy egy 25 év alatti átlagosan havi nettó 19 ezer forint többletbevételhez juthat a kedvezmény bevezetésével.

Amennyiben a teljes munkaidőben foglalkoztatott 25 év alattiak várható keresetemelkedéséről akarunk pontosabb képet kapni, jó alapot ad a közmunkás- és minimálbéren, valamint a garantált bérminimumom és az átlagbéren keresők összehasonlítása. Ez alapján a fiatalok közül a közmunkás bért keresők havi 12,2 ezer forinttal, a minimálbért keresők havi 24,2 ezer forinttal, a garantált bérminimumot keresők havi 31,6 ezer forinttal, az átlagbéren foglalkoztatottak pedig havi 58,6 ezer forinttal többet vihetnek haza 2022-től.

Ugyanakkor a kedvezmény súlyát némileg mérsékli, hogy a gyermekes fiatalok (27 ezren) a gyermekkedvezményt már érvényesítik az SZJA-ban, sőt, 6,8 ezer fő már a járulékokból is levonhat.

Mindez azonban csak abban az esetben jelent jelentős nettó keresetemelkedést a 25 év alattiak számára, ha ezt a munkáltató is elfogadja. Ha a foglalkoztató nem kíván bérfeszültséget okozni a kedvezmény érvényesítésével a munkavállalók között, akkor megteheti, hogy a bruttó bért úgy mérsékli, hogy a nettó kereset ne emelkedjen. Ebben az esetben a rárakódó bérköltség egy részét is megtakaríthatják. Egy másik lehetőség, hogy a fiatalok körében a bérek befagyasztásával él a munkáltató, illetve a munkaidőt csökkenti azonos bruttó bér mellett. Kiemelkedően igaz lehet ez a kiszolgáltatott foglalkoztatottak esetében. További kérdés, hogy amennyiben egy munkavállaló betölti a 25. életévét, hogyan tudja helyettesíteni majd a hirtelen kiesett jövedelmet.

Fontos megemlíteni, hogy a tervezett adómentesség negatív hatással is lehet a fiatalok öngondoskodására, ugyanis a különféle állami ösztönzők, melyek fő motorja sok esetben a személyi jövedelemadóból származó visszatérítés, nem érvényesíthetők. A különböző értékhatárig szja-visszatérítéssel érintett megtakarítási formák közé tartoznak a nyugdíjbiztosítások, az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések, a nyugdíj-előtakarékossági számlák, valamint a egészség- és önsegélyező pénztári megtakarítások.