Egy friss tudományos jelentés szerint a szélsõséges idõjárási események, mint amilyen az Egyesült Államok nyugati részét érintõ jelenlegi perzselõ szárazság, vagy a 2010-ben, Pakisztánban pusztító áradások, egyre gyakoribbak. A jelentés szerint a több napig, akár hetekig fennálló forró, vagy rendkívül csapadékos idõjárási események száma az elmúlt évtizedben több mint duplájára emelkedett a nyári hónapokban.

A meteorológiai szakirodalomban blockingként ismert, több napig fennálló jelenség nagy térségekre terjed ki, és ott szélsõséges idõjárást okozhat. Kutatások kimutatták, hogy jelentõs eltérést okoz a hõmérsékleti és csapadék mezõkben. A manapság egyre többször, Európa területén, fõleg Nyugat-Európában elõforduló szélsõséges idõjárás – például az áradások vagy szárazságok - egyik okozója is a blocking tevékenység lehet.

Éghajlatkutatók Németországban megállapították, hogy 2000 óta rendkívül nagy számban fordultak elõ olyan nyári idõjárási szélsõségek, melyek közül néhány súlyos károkat okozott a társadalomban. 35 év, mûholdakról, hajókról, meteorológiai ballonokról származó széladatait elemezve kiderítették, hogy a közepes földrajzi szélességeken egyre gyakoribbakká váltak a blocking jelenségek

A Potsdam Institute for Climate Impact Research kutatói szerint 2000 óta lehet azt mondani, hogy egyre gyakoribbak a felszíni szélsõséges idõjárási események, különösen ami a rendkívüli meleg és száraz idõszakokat illeti. 2010-ben Oroszországot jellemezték az igen intenzív hõhullámok, amelyben 50 ezer ember életét vesztette, a búzatermésben is komoly károkat okozott. 2003-ban Nyugat-Európában pusztított ugyan ilyen hõség, ahol 30 ezer halálesetet számoltak. Ezeknek az eseményeknek is a blocking jelenség volt az oka.

Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) már 2011-ben megállapította, hogy a globális felmelegedés miatt gyakrabban kell számolni ilyen szélsõséges eseményekkel, legyen szó hõségrõl vagy súlyos esõzésekrõl. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a PNAS-ban megjelent kutatás szerint a sarkvidékre áramló meleg levegõ és a blocking jelenség között korreláció mutatható ki. A pólusok és az Egyenlítõ hõmérséklete közötti különbség alakítja ugyanis az úgynevezett futóáramlásokat (jet stream), amelyek kulcsszerepet játszanak az idõjárási helyzetek meghatározásában. Mivel az Északi-sarkvidék gyorsabban melegszik, mint az alacsonyabb szélességi fokok, a hõmérséklet-különbség csökken, amely így kevesebb energiát ad a futóáramlásoknak, többek között az úgynevezett atmoszférikus Rossby hullámoknak. Az általuk kialakuló ciklonális területek jelentõs befolyással vannak Közép-Európa idõjárására is, miután frontrendszereik gyökeres idõjárás-változásokat okoznak.

Ezek a megállapítások nem új keletûek, azonban azt mutatják, hogy a klímaváltozás igen gyors és drámai változásokat hozhat az idõjárásunkban, túl azon, hogy a bolygónk fokozatosan melegszik. Angliában a tavalyi tél például az elmúlt 250 év legcsapadékosabbika volt, melyet szintén a blocking jelenség, illetve általa okozott szélsõséges téli idõjárás eredményezett, amikor a futóáramlások hosszú idõre megragadtak egy pozícióban, viharok sorozatát okozva a szigetországban.

Egy 2013-ban megjelent PNAS-cikk szerint a blocking jelenségben tapasztalható változások megértése lehet a kulcsa az extrém idõjárási eseményekben megfigyelhetõ változások megismerésének is, amely tulajdonképpen a klímaváltozás legrosszabb hatása a társadalom szempontjából