Az allergiás megbetegedések előfordulása világszerte erőteljesen növekszik a fejlődő és fejlett országokban egyaránt. A világ népességének mintegy 30-40%-a szenved egy vagy több allergiás betegségben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint, öt év múlva pedig arányuk akár 50%-ra is emelkedhet.

Allergiáról akkor beszélhetünk, amikor a szervezetünk túlérzékenységi reakcióba lép az ártalmatlan anyagokkal szemben, ez pedig a tünetek széles skáláját eredményezheti az enyhétől akár az életveszélyesig. Bár az allergia nem gyógyítható, számos megelőző és tüneti kezelés létezik.

A leggyakoribb allergiás tünetek a szemet, a fület, az orrüregeket, a bőrt és a légutakat érintik, úgy mint:

• szemviszketés, vörösség, könnyezés, kötőhártya-gyulladás
• fülfájás, füldugulás, halláskárosodás
• orrdugulás, orrfolyás
• bőrkiütések, pl. ekcéma, csalánkiütés
• köhögés, tüsszentés, légszomj, légúti szűkület
• egyéb tünetek: fáradékonyság, láz, ingerlékenység, anafilaxiás sokk

A leggyakoribb allergiatípusok

A WHO az allergiás náthát és arcüreggyulladást az egyik legfontosabb krónikus légúti betegségnek tartja világszerte. Európában minden negyedik gyermek allergiás, és dokumentáltan 87 millió ember szenved allergiában egy európai allergiás betegképviseleti szervezet (EFA) adatai szerint.

Az asztma az egyik leggyakrabban előforduló allergiás betegség, amely a légutak túlérzékenységével és légáramlási akadályozottsággal jár, tünetei közé tartozik a légszomj, zihálás, köhögés, a mellkas összeszorulása. A WHO becslései szerint a világon közel 300 millióan asztmásak, ami nem csak az egyének életminőségét befolyásolja, de negatívan hat a társadalmi-gazdasági jólétre is. Hazánkban a tüdőbeteg-gondozó intézetek által nyilvántartott asztmások száma 2019-ben 321 000 fő volt (1990-ben még csak 55 ezer!). Ez a szám azonban nem tartalmazza a háziorvosi praxisokban gondozott betegeket, így feltehetően alulbecsüli az asztma valódi előfordulási gyakoriságát.

Az allergiás rhinitis, vagy hétköznapi nyelven szénanátha jelenleg a lakosság 10-30%-át érinti a WHO szerint. Két fajtája lehet, a szezonális és a perineális, vagy egész évben tartó szénanátha. A szezonális rhinitis tavasztól nyáron át egészen őszig eltarthat. Tüneteit a korán virágzó fák, füvek, gabonák és gyomok okozzák. A perineális szénanátha kiváltó oka egy olyan allergén, melynek jelenléte nem köthető évszakokhoz, mint pl. az állati szőr, penész, házipor. A szénanátha gyakori tünetei az orrfolyás, orrdugulás, viszketés, tüsszögés, köhögés, torokkaparás, szemviszketés, vörös szem, kötőhártya-gyulladás.

Világszerte 220-520 millió ember szenvedhet ételallergiában, mely jelentősen befolyásolja a betegségben szenvedők életminőségét. A felnőtteknél a leggyakrabban előforduló kiváltó okok a hal, rákfélék, a mogyoró vagy földimogyoró, míg a gyerekeknél a listát a tojás vezeti, ezt követi a tej és a mogyorófélék.  A tünetek közé sorolható a száj bizsergése, hányinger, égő érzés a szájban és az ajkakon, bőrkiütés és akár az ajkak és az arc duzzanata is.

Az anafilaxia a legsúlyosabb hiperszenzitivitási reakció, hiszen azonnali orvosi beavatkozás nélkül a légzés és a keringés összeomlása miatt akár halálhoz is vezethet. Az anafilaxiás sokk kiváltó okai leggyakrabban a rovarmérgek, ezen belül is a méh- vagy darázscsípés, egyes élelmiszerek, gyógyszerek és a latex. Tünetei jelentkezhetnek enyhébben, mint pl. a bőrpír, csalánkiütés, duzzanat, hányinger, de akár lehet torokszorulás, légszomj, keringésleállás, légzésleállás is.

Hogyan előzhetjük meg, vagy kezelhetjük a tüneteket?

Az asztmás és allergiás megbetegedésekben szenvedők ellátásának globális költsége aránytalanul magas. Egy tanulmány szerint az Egyesült Királyságban az allergiás megbetegedésekkel kapcsolatos éves kiadások 465 millió fontba (195 milliárd forint) kerülnek. A magas költségek elsősorban a nem megfelelő kezelésből erednek.

Az allergiás betegeknél az allergén hatékony elkerülése a tünetek javulásához vezet. Akár már kis lépésekkel is sokat tehetünk az egészségünk megőrzéséért. A por- és pollenallergia ellen is hasznos például, ha legalább 1-2 hetente magas hőfokon kimossuk az ágyneműhuzatot, nedves kendővel egy-két naponta áttöröljük a bútorokat, porallergiánál pedig minden nap szellőztetünk. Pollenallergiánál viszont, ha lehetséges, mellőzni kell a gyakori szellőztetést, különösen a virágporok tetőzésekor, sőt, lehetőség szerint ilyenkor érdemes kerülni a szabadban való tartózkodást is. A pollenek szembe kerülésének elkerülésére szemüveget vagy napszemüveget is érdemes viselni.

Ételallergia esetén legyünk óvatosak és körültekintőek, hogy mit eszünk, kerüljük azokat az ételeket, amelyek reakciót válthatnak ki. Pollenek és élelmiszerek között kialakulhat ún. keresztallergia, mely során érdemes kerülni az egyes pollenekhez kapcsolt élelmiszereket is, ugyanis ezek is kiválthatnak allergiás reakciót. Anafilaxiás sokk esetén fontos, hogy mindig legyen nálunk epinefrin vagy más néven adrenalininjekció, ugyanis vészhelyzet esetén életmentő lehet a mentők érkezéséig.