Elázott falak, elázott ingóságok, lehulló vakolat, gombásodás, penészesedés ezek a leggyakoribb igények amivel az ügyfelek biztosítóikhoz fordulnak a mostanihoz hasonló vízkárok elvonulását követõen.

Biztosítási szempontból alapvetõ kérdés ilyenkor, hogy a bejelentett káresemények felhõszakadás, árvíz vagy belvíz kapcsán keletkeztek-e, mivel nem minden fenti tétel szerepel a lakásbiztosítási fedezetekben. Jó hír azonban, hogy a jelenlegihez hasonló országos katasztrófa helyzeteknél a hazai biztosítók az elmúlt években nem értelmezték szó szerint biztosítási feltételeiket, nem éltek a kizárások biztosította jogaikkal és szinte kivétel nélkül megtérítették a bekövetkezett károkat. Ez minden valószínûség szerint most is így lesz és a társaságok a lakosság biztosított felének segítségére sietnek.

Sajnos rosszabb a helyzet 1,2 millió hazai lakóingatlan esetében, melyek a mai napig nem rendelkeznek biztosítással. Bár szakértõk általában megfelelõnek tartják a magyarországi lakásbiztosítási piac 70%-os lefedettségét, a biztosítatlan hazai lakóingatlanokban még ma is 3 millió állampolgár él. A Biztosítás.hu szerint súlyosbítja a helyzetet, hogy ezen lakóingatlanok az árvizeknek, belvizeknek leginkább kitett és a legszegényebb magyarországi terülteken fekszenek, általában az államtól várva ilyen esetekben milliós káraik megtérítését.

Európán az elsõ Magyarország

A helyzet annak ellenére nem változik, hogy Magyarország - földrajzi fekvésébõl adódóan - növekvõ természeti kockázatok mellett a legnagyobb árvíz és vízkár kitettséggel rendelkezik Európában. Az ország veszélyeztetettségét jól mutatja, hogy területének csaknem 23%-a folyóinak árterületén fekszik, mely még Hollandia, "a vizek országa" 19%-os árvízi kitettségét is meghaladja. Bár ez elmúlt években több program is készült a teljes biztosítottság elérése érdekében, ezek egyelõre nem valósultak meg.