A válság új mérföldkõ volt az új típusú biztosítás elterjedésében, amit három jelenség hozott a felszínre: az azonnali hatás, a piac meglepettsége és a teljesen új kialakult környezet. A vezetõk óriási veszteségeket könyvelhettek el és nem tudták a társaságok talpon maradását biztosítani. A tulajdonosok részérõl pedig kialakult a zéró tolerancia, ami a vezetõket sorozatos vizsgálatoknak vetette alá. Ezután a jogalkotó is lépett és sokkal szigorúbb feltételeket fogalmazott meg a vezetõk irányában. A vezetõk a számtalan jogi eljárás közben jöttek rá, hogy milyen fontos ez a biztosítás, mellyel saját magukat és a tulajdonost is védik - hangsúlyozta a stúdió vendége.

Hazánkban az érdeklõdés a D & O iránt csak ez év elején nõtt meg, amikor az új BTK szele megcsapta a magyar vezetõket - emelte ki Püski András, hozzátéve, eddig ez a hazai köztudatban nem terjedt el, esetleg néhány multinacionális vállalatnál volt jelen a biztosításnak ez a formája. Az új törvény szerint azonban a felelõsségi viszonyok jogilag megváltoztak, itt két irányra érdemes figyelni - hívta fel a figyelmet a szakértõ. Az egyik, hogy a vezetõ általános felelõsséggel tartozik a jogi személynek, ez kevésbé változott, ami lényegesebb, hogy a vezetõ tisztségviselõ a jogi személlyel egyetemlegesen felel a harmadik személynek okozott kárért. Ezzel a rendelkezéssel pedig igencsak megnõ az anyagi felelõsség és kártérítési perek sokasága indulhat el. Így most itt is megnõtt az érdeklõdés az iránt, hogyan lehetne ezeket a kockázatokat megfelelõen kezelni és továbbadni egy biztosító társaságnak - emelte ki Püski András.

Jelen helyzetben nagyon fontos egy speciális kockázatkezelés, a vezetõ tisztségviselõk felelõsségére meg kell találni a megfelelõ biztosítást, ami biztonságot nyújt a vezetõnek és a cégtulajdonosnak egyaránt. Szerencsére a hazai piacon igen széles és színes is a kínálat, minden kis-, közép- és nagyvállalat is megtalálja a neki megfelelõt - hangoztatta a Rádió Orient vendége. A biztosítás véd a hibás vezetõi döntés ellen, tehát ha egy hatóság a vezetõt bírságolja meg, akkor azt a biztosító fizeti. Megtéríti a jogi eljárás költségeit is, ami igen hosszadalmas lehet. Tudni kell azonban, hogy ez a biztosítási forma pusztán anyagi veszteségre nyújt fedezetet, testi sérülésre, dologi kárra vagy csalásra nem - emelte ki a szakértõ. Minden biztosítás a felelõs magatartásra épít és a kár oka és bejelentése a szerzõdés tartama alatt kell, hogy megtörténjen, bár van 30 napos bejelentési határidõ, de ez nagyon rövid - hívta fel a figyelmet Püski.

A köztudattal ellentétben ez a biztosítás nemcsak a piaci szférának fontos, hanem a közszférának is, hiszen a felelõsség mindenütt jelen van és a közvagyonért is felelõsek vagyunk. A rádió vendége szerint érdemes a hazai piacon speciálisan idevaló biztosítások között válogatni, mert a sablon biztosítás nem biztos, hogy lefedi az összes kockázatot. A közszférában különösen fontos, hogy a hazai viszonyokat jól ismerõ biztosítótól kérjünk segítséget, mert õk jobban otthon vannak a hazai kérdésekben, mint a nemzetközi társaik.

A biztosítási módozatoknál érdemes figyelni a gazdasági társaság külsõ- és belsõ viszonyaira, a nagyságára és, hogy milyen termelést végeznek. Ezek alapján lehet a védelmet kialakítani, mert „az ördög a részletekben rejlik.” Kérdés, hogy a vezetõi felelõsség új formája nem tartja-e vissza a vezetõket a döntéshozataltól és a vezetõi lét vállalásától? A szakértõ szerint egy jó vezetõt az ezzel járó felelõsség még inspirál is. A társaságok kapacitása pedig széles és ha még jobb, felelõsségteljesebb vezetõket kapunk, akkor ez hasznos lehet mind a magán, mind a közszférában. A biztosítók azonban azt tapasztalják, hogy az érdeklõdés nagy, rengeteg a kérdés, de szerzõdések még csak kis számban jöttek létre - zárta szavait Püski.