A BAMOSZ Regiszterben összesített intézményes megtakarítás (azaz a vagyonkezelt vagyonok és befektetési alapok összesítve) harminc százalékkal csökkent 2011. második negyedévben, így annak végén 6.852 milliárd forintot tett ki. Ezen belül a befektetési alapok vagyona 0,7 százalékkal, míg a vagyonkezelt vagyon 49 százalékkal csökkent. Az intézményes megtakarítások szerkezetében számottevõ változás következett be a magán-nyugdíjpénztári vagyonátadások hatására: a vagyonkezelt vagyon 35 százaléka pénztári, 52 százaléka biztosítói vagyon, 13 százalék az egyéb kategóriába sorolható. A negyedévben az intézményes megtakarítások drasztikus csökkenése mellett a lakossági forintbetétek állománya 0,3 százalékkal nõtt, így az intézményes megtakarítások aránya a lakossági forintbetétekhez képest a negyedévben jelentõsen, öt évvel korábbi szintre csökkent. Mindeközben az összes forintbetét állomány 0,6 százalékkal csökkent.

Ami a tulajdonosi megoszlást illeti: a kezelt vagyon legnagyobb hányada tehát a biztosítói vagyon lett a második félévben 1.577 milliárd forinttal. Ennek kisebb részét a unit-linked termékek teszik ki – az adatszolgáltatók összesített adatai alapján 647 milliárd forint –, míg a nagyobb részt az egyéb biztosítói vagyonok (pl. a biztosítási tartalékok) jelentik. Összesítve az egyéb biztosítói vagyon június végén 930 milliárd forint volt. A negyedévben mind a unit-linked portfoliókban, mind az egyéb biztosítói vagyonok tekintetében hasonló tendencia figyelhetõ meg, azaz csökkent a részvények aránya, míg a magyar és külföldi állampapírok súlya nõtt.

A pénztári vagyon 2011. június 30-án 1.081 milliárd forintot tett ki, szemben a március végi 3.969 milliárd forinttal. Az ok, ahogy már korábban is utaltunk rá, a pénztárak és vagyonkezelõik a magánnyugdíjpénztári vagyon jelentõs részét átadták az Nyugdíjreform és Adósságcsökkentõ Alapnak. Ezek után pénztárakon belül az önkéntes pénztárak részaránya megközelíti a háromnegyedet, míg a magán-nyugdíjpénztárak csupán az egynegyedet közelítik.

A pénztárak portfolióin egyértelmûen látszik a kevésbé kockázatosabb eszközök arányának növekedése, a kockázatosabb eszközök arányának csökkenése mind a hazai, mind a külföldi eszközöket tekintve. Ez egyrészt a vagyonátadással, másrészt viszont a bennünket körülvevõ és nem szûnõ globális piaci bizonytalansággal magyarázható. A hazai állampapírok aránya 53%-ról 62%-ra ugrott, ezzel párhuzamosan pedig a hazai részvények aránya 9%-ról 6%-ra zsugorodott. A külföldi állampapírok aránya 1%-ról 4%-ra nõtt, míg a külföldi részvények aránya 26%-ról 16%-ra esett.

A pénztári portfoliók jelentõs része, 22%-a befektetési alapokon keresztül került befektetésre, ennek több mint fele (a pénztári vagyon 13%-a) BAMOSZ alapokban volt. Ez azt jelenti, hogy a külföld befektetések továbbra is jelentõs részben a költséghatékonyság és kockázatkezelés szempontjából elõnyösebb megoldást kínáló befektetési alapokon keresztül valósulnak meg.