A hazai munkavállalók az egy évvel ezelőtti állapothoz képest egyre optimistábban tekintenek jelenlegi állásuk, illetve munkahelyük stabilitására, amelyet egy esetleges új elhelyezkedés esélyével kapcsolatos percepció rekordmagas pontszáma is alátámaszt. Összességében elmondható, hogy a magyarok egzisztenciális válságérzete már túl van a mélyponton és közelít a járvány előtti időszakhoz, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából.

A több mint egy éve tartó járvány harmadik hullámának lecsengése a munkaerő-piaci tendenciákra is pozitív hatást gyakorol, így a BNP Paribas Cardif Munkaerőpiaci Stabilitási Indexe 68 pontos értéket vett fel júniusban. Bár az előző és az azt megelőző év hasonló időszakához képest 2-2 ponttal alacsonyabb az idei második negyedéves mutató, ha figyelmen kívül hagyjuk a munkavállalók jelenlegi állásuk megtartása iránt érzett egyre gyengülő motiváció korrigáló hatását, akkor egy lassan, de biztosan erősödő optimista hangulat tapasztalható.

A negyedéves jelentésből kiderül, hogy a munkavállalók – összhangban a járvány harmadik hullámának lecsengésével – a tavalyi adatokkal összevetve már jóval optimistábbak a mostani pozíciójuk megtartásával kapcsolatban: a tavaly nyári 74 pont után idén júniusban már 80 pontot vett fel ez a részindex, ami jelentős javulásnak számít, bár a két évvel ezelőtti azonos negyedévben mért időszakhoz képest (92 pont) még jócskán elmarad.

A BNP Paribas Cardif Biztosító az ügyfeleknek egészségkárosodás, keresőképtelenség vagy munkanélküliség okozta jövedelemveszteség esetén anyagi segítséget nyújtó hitelfedezeti biztosításhoz kapcsolódó statisztikái 49%-os növekedést mutatnak a 2021 második negyedévében kifizetett összegben az előző év azonos időszakához képest. Külön említést érdemel, hogy a munkanélküliségre vonatkozó kifizetések 58%-kal magasabbak, mint egy évvel korábban. Ez arra utal, hogy a felmérésben résztvevők optimizmusa ellenére a magyar háztartások pénzügyi helyzete valószínűleg sérülékenyebb, mint a COVID-19 előtt.

Ugyancsak számottevő emelkedés volt tapasztalható annak megítélése kapcsán is, hogy az adott válaszadó mennyi időre látja biztosnak a pozícióját a jelenlegi munkahelyén: az egy évvel ezelőtti 55%-ról 62%-ra emelkedett azok aránya, akik több mint öt évre biztosnak látják a munkahelyüket.

Kifejezetten pozitív fejleménynek számít, hogy a dolgozók korábban még sosem bíztak ennyire abban, hogy könnyen találnának maguknak új állást: a felmérésben regisztrált 60 pont az előző év azonos időszakában 58, 2019-ban pedig 57 pont volt.  

Hasonlóan kedvező tendencia tapasztalható magának a munkahely fennmaradásának megítélésével kapcsolatban is az előző évhez képest: a most mért 89 pont ugyan megegyezik az előző negyedévben regisztrált értékkel, ugyanakkor 4 ponttal magasabb a 2020 nyarán mért számhoz képest. Érdemes hozzátenni, hogy bár a járvány előtti időszakhoz képest – amikor tartósan 90 pont feletti értékeket vett fel a részindex – még van egy enyhe elmaradás, de a válság kirobbanása óta az ezzel kapcsolatban kialakult pesszimista tendencia mindenképpen megállni látszik.

A kutatásból az is kiderül, hogy az elmúlt év stagnáláshoz képest némileg csökkent a jelenlegi munkahely megtartása iránt érzett motiváció: az előző három negyedévben mért 58, valamint az egy évvel ezelőtti 60 ponthoz képest az 56 pont már kézzelfogható elmozdulásnak számít és ez is azt a trendet támasztja alá, hogy a munkavállalók már kevésbé aggódnak a mostani munkahelyük megtartásával kapcsolatban. A munkavállalók motivációjára részletesebben is kitérő részeredményekből kiderül, hogy az előző év azonos időszakához képest 56-ról 46%-ra esett azok aránya, akik ugyanannyi pénzért többet is dolgoznának, valamint 51-ről 40%-ra csökkent azoké, akik nehezebb munkát is hajlandóak lennének elvégezni ugyanennyi pénzért. Érdekes adat ugyanakkor, hogy 65-ről 69%-ra nőtt azok aránya, akik hajlandóak lennének a saját költségükön is továbbképezni magukat (Ez fél évvel ezelőtt még 68% volt.)

„A nyári adatok alapján egyértelműen úgy tűnik, hogy az előző negyedévek romlása, vagy éppen stagnálása után a magyar munkavállalók egyre optimistábbak a saját helyzetük megítélésével kapcsolatban” – mondta el Kiss Márk István. A BNP Paribas Cardif Biztosító vezérigazgatója ugyanakkor hozzátette: a növekvő kárkifizetések trendje azt mutatja, hogy a magyar háztartások anyagi helyzete instabil, ami alátámasztja a hitelfedezeti biztosítások fontosságát.

A felmérésből továbbá kiderül, hogy a különböző demográfiai jellemzőket is figyelembe véve érdemi eltérések nem tapasztalhatóak sem a járvány előtti időszakhoz, sem pedig az előző év hasonló időszakához képest. Az érettségivel és diplomával rendelkezők (68-68 pont) a mostani felmérésben valamivel pesszimistábbak a szakmunkásoknál (71 pont), ugyanakkor jóval optimistábbak az érettségivel rendelkezőknél (55 pont). Továbbá a Nyugat - és Közép-Magyarországon élőket (68-67 pont) némileg megelőzi a kelet-magyarországiak (69 pont). Életkori bontás alapján a 40-49 és az 50-59 év közöttiek voltak a legoptimistábbak (70-69 pont), utánuk következnek a 30-39 évesek (68 pont). A 18-29 közöttiek körében most 65 pontot vett fel az index. Az előző negyedévhez hasonlóan a férfiak és nők között csak minimális eltérés tapasztalható a bizalmi index kapcsán: a nők körében 67, a férfiaknál 69 pontot mértek.