2014 júliusa és szeptembere között összesen 24 befektetési tranzakciót zártak Magyarországon a kockázatitõke-alapok. Az idõszak során nagyobb méretû, magántõke (private equity) alapok által végrehajtott befektetésre nem került sor. Azonban két exit is megvalósult a harmadik negyedévben: mindkét esetben a menedzsment vásárolta ki a kockázatitõke-befektetõt.

Az ügyletek átlagos értéke 148 millió forint volt, igen jelentõs szórásban: a legnagyobb öt tranzakció tette ki az összes befektetés 54 százalékát, és tíz tranzakció volumene haladta meg a 100 millió forintot. A befektetett összegek 82 százalékát új befektetési célpontokra költötték, a fennmaradó 18 százalék folytatólagos tõkeinjekciók formájában érkezett olyan korábbi befektetésekbe, amelyekben az érintett alapok már tulajdonrésszel rendelkeznek és továbbra is megfelelõ növekedési potenciált, illetve exit-lehetõséget látnak.

„A második negyedévben megvalósult és az átlaghoz képest nagyobb értékû tranzakcióknak köszönhetõ kiugrás után a tõkealap-befektetések összértéke visszatért a fokozatos növekedést mutató trendvonalra, miközben a tranzakciók átlagos mérete is visszaállt a korábban látott 140-150 millió forint körüli, de negyedévrõl-negyedévre növekedõ átlagértékre – mutat rá Ferke János, a HVCA elnökségi tagja, a Docler Investments Kft. befektetési menedzsere. –A Jeremie-alapok által támogatott cégek másodkörös befektetéseinek fokozatos megjelenése tovább erõsítheti a befektetõi aktivitást a következõ idõszakokban is. Jelzésértékû azonban, hogy miközben a magántõkealapok a lengyel és cseh piacokon nagy kivásárlási (Buyout) és növekedést finanszírozó (Growth) tranzakciókat hajtanak végre az utóbbi idõszakokban, Magyarországon a fõleg külföldi forrásokat kezelõ (és késõbbi életszakaszba fektetõ) magántõke-alapoktól a harmadik negyedévben nem láttunk tranzakciót. Ennek okai biztosan összetettek, de az aktivitást erõsítheti, ha a szabályozói oldalról is egyértelmû lépések biztosítják, hogy a hazai befektetési és gazdasági környezet megbízható és hosszú távon is kiszámítható lesz.”

Az idei harmadik negyedévben az összes tõkebefektetés 30 százaléka áramlott az üzleti és ipari szolgáltatások, míg további 29 százaléka az ugyanezen területekhez kapcsolódó termékek szektoraiba. Az érintett alapok további 17 százaléknyi részt fektettek különféle élettudományokkal foglalkozó cégekbe, vagyis az említett három szektor részesedett ebben az idõszakban a tõkebefektetések 76 százalékából.

„A biotechnológia szektor negyedévrõl negyedévre folyamatosan az elsõ három befektetési terület között szerepel az összesítésekben – hangsúlyozza Szombati András, a HVCA elnökségi tagja, a Primus Capital Kockázati és Tõkealap-kezelõ Zrt. partnere. – A biotech befektetések ilyen elõkelõ helye önmagában is örvendetes, hiszen a Jeremie-programot megelõzõ idõszakban ilyen irányú befektetést csak elvétve hajtottak végre kockázatitõke-alapok. A biotech befektetések finanszírozása általában hosszabb ideig tart, és a projektek tõkeigénye is meghaladja az iparági átlagot. Ugyanakkor a magas felvállalt kockázat mellett e befektetések esetén nemzetközi exit lehetõsége és átlag feletti hozam elérése motiválja a kockázatitõke-befektetõket.”