Az immár negyedik éve megjelenõ Allianz Kockázati Barométer címû felmérés szerint a vállalatoknak teljesen új kihívásokkal kell szembenézniük a mai, egyre inkább összekapcsolódó vállalati környezetben. A hagyományos kockázatok, mint az üzemszünet, illetve a beszállítói lánc megszakadása (46%), a természeti katasztrófák (30%), valamint a tûz és a robbanás kockázata (27%) aggasztják továbbra is leginkább a kockázati szakértõket, ugyanakkor a kiberkockázat (17%) és a politikai kockázat (11%) léptek elõre a legnagyobbat a rangsorban a tavalyihoz képest. A felmérés idén 47 ország 516 kockázati szakértõjének bevonásával készült.

A növekvõ kölcsönös függõség az iparágakon belül és azok között azt eredményezi, hogy a negatív hatások sokkal gyorsabban terjednek, illetve halmozódnak, ahol az egyik kockázat egy sor másikat eredményezhet. A természeti katasztrófák, illetve a kibertámadások üzemszünetet eredményezhetnek, méghozzá nem csak egy vállalatnál, de akár egy egész szektorban – állítja az Allianz vállalati biztosításokkal foglalkozó részlege, az Allianz Global Corporate & Specialty (AGCS). A kockázatkezelésnek éppen ezért alkalmazkodnia ehhez az új valósághoz, be kell azonosítani az összes összekapcsolódási pontot, hogy meg lehessen elõzni a bekövetkezõ veszteségeket. Ehhez a vállalati funkciók együttmûködésére van szükség – állítja az AGCS.

Pénz- és tudáshiány akadályozza a kibervédelmet

A számítógépes bûnözés és az IT meghibásodások idén is elõrébb kerültek a rangsorban, immár a top 5 globális vállalati kockázati tényezõ közé tartoznak. Németországban, az Egyesült Királyságban és az USA-ban a kiberkockázat már a top 3 vállalati kockázat közé tartozik. Egy incidenst követõen pedig a hírnév elvesztését (61%) és a vállalatmûködés fennakadását (49%) tekintik a kialakuló gazdasági veszteség legfõbb okának.

A kiberkockázatokra tehát egyre nagyobb figyelem fordul, ugyanakkor sok vállalat még mindig alábecsüli a lehetséges következményeket. A költségvetési megszorítás a másik oka annak, amiért nem eléggé felkészültek a vállalatok a kiberkockázatok leküzdésére. Az AGCS szerint ezek a kockázatok igen komplexek, ezért a vállalatok különbözõ funkcionális egységeinek kellene megosztani tudásukat a fenyegetések azonosítása és a lehetséges forgatókönyvek felvázolása érdekében. A leghatékonyabb az lenne jelentés szerint, ha a korábban megszerzett ismereteket egy thik tankbe összesítenék, amely így holisztikusan tekinthetné át a kockázatokat. Nem szabad ugyanakkor alábecsülni az emberi tényezõt sem, hiszen a munkavállalók is okozhatnak IT biztonsági incidenseket, véletlenül vagy akár szándékosan is.

Növekvõ politikai kockázatok

A politikai, társadalmi felfordulás 2015-ben jóval nagyobb kockázatot jelent a vállalatok számára, mint a korábbi években, a globális ranglistán 9 helyet lépett elõre, így ma már a top10-ben tartják számon az EMEA régióban, így hazánkban is. Oroszországban és Svájcban (!) pedig már a top3 kockázat közé tartozik, Ukrajnában pedig az elsõ helyre került. A természeti katasztrófákat követõen ez a kockázat jelenti legfõbb okát az ellátási lánc fennakadásainak. Az ország kockázati szintek változása ma már sokkal gyakoribb, ami a kockázatértékelést nehezebbé teszi. Politikai feszültséget okozhat 2015-ben az alacsony olajár is, amely komoly költségvetési problémát okozhat a kõolaj-bevételektõl függõ országokban. Nem véletlen, hogy a következõ öt év kockázatkezelési kihívásai között a szakértõk a politikai kockázatok és a terrorizmus leküzdését nevezték meg.

Évek óta az üzemszünet réme fenyegeti a vállalatokat

Immár harmadik éve szerepel a top3 kockázatok között az üzemszünet és az ellátási lánc fennakadása: idén a megkérdezettek 46%-a jelölte meg ezt a kockázatot az elsõ három között, míg tavaly ez az arány 43% volt. Ezek a zavarok nem csak a vállalatot, de a beszállítókat és az ügyfeleket is érintik, amely károk általában felülmúlják a fizikai károk nagyságát. A jelentés szerint az átlagos üzemszüneti biztosítási kár 1,3 millió dollár, amely 32%-kal magasabb, mint a közvetlen vagyoni kár. Az ellátási láncok kockázatmenedzsmentje ma még sok multinacionális vállalatnál is hiányzik, sokan nem rendelkeznek alternatív beszállítókkal.

Regionális eltérések: a top3-ban nincs eltérés

Bár globális lista elsõ három helyét elfoglaló kockázatok mindenütt azonosak, az európai, közel-keleti és afrikai (EMEA) régiótól kezdve, az amerikai és ázsiai-csendes-óceáni régiókig, azonban eltérések így is megfigyelhetõk. A kiberkockázatok például sokkal nagyobb problémát jelentenek az EMEA régióban és Amerikában, míg az ázsiai-csendes-óceáni régióban ez nem szerepel a top10-ben, ami csak annyit jelent, hogy a vállalatok még nem mérték fel ezen kockázatok lehetséges hatásait. A szakképzett munkaerõ hiánya, valamint az idõsödõ munkaerõ-állomány az USA-ban jelent egyre nagyobb kockázatot, amely idén már a top10-es listán is szerepel. Ázsiában a vállalatok a kereskedelmi környezetben rejlõ kockázatoktól félnek idén jobban, a piac stagnálása, illetve csökkenése így idén felkerült a toplistára.
Iparági trendek: a szabályozás változásától félnek legjobban a pénzügyi szolgáltatók

A természeti katasztrófák (42%) jelentik továbbra is a legnagyobb kockázatot az építõiparban, gyártók esetében pedig az üzemszünet (68%) jelenti a legnagyobb fenyegetettséget, még inkább, mint tavaly (60%). A pénzügyi szolgáltatók esetében a jogszabályi változások (33%) kockázata jelenti a legfõbb veszélyt, nem véletlenül, hiszen mindenütt komoly felügyeleti beavatkozás folyik a világban. A hajózási ágazat a verseny fokozódásától (29%) fél leginkább, míg a közlekedés és áruszállítás terén a lopás (47%) kockázata a legfenyegetõbb a vállalatok szemében.

Ettõl félnek legjobban a magyar vállalatok

A felmérésben magyar cégek is részt vettek. A top 10-es kockázati lista igen komolyan átrendezõdött tavalyhoz képest, már az elsõ három helyen is. Míg 2014-ben még a tûz és a robbanás, a piaci stagnálás/hanyatlás, valamint az üzemszünet, és az ellátási lánc zavarai jelentették a legnagyobb kockázatot, idén a piaci stagnálás helyett inkább a természeti katasztrófák hatásától félnek a vállalatok.

Egyáltalán nem szerepeltek még a tavalyi listán az alábbi kockázatok: kiberbûnözés, IT hibák, kémkedés, adatlopás; a környezetszennyezés; a politikai és társadalmi felfordulás; illetve a hitel rendelkezésre állásának kockázata. Ezek helyét 2014-ben még a piaci stagnálás/hanyatlás, a törvényi és szabályozói változások, a piaci ingadozások, az egészségügyi problémák és járványok kockázata foglalta el.