Az Európai Bizottság által kidolgozott jelentés, amely a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérõ mutatón (Digital Economy and Society Index – DESI) alapul, egy pillanatképet ad az egyes uniós tagállamokról abban a tekintetben, hogy határaikon belül mennyire elterjedt, gyors és megfizethetõ a széles sávú internet, azaz milyen mértékû az ún. összekapcsoltság; a polgárok rendelkeznek-e az internethasználathoz szükséges készségekkel, és milyen tevékenységeket folytatnak online (például hírolvasás, vásárlás stb.); mennyire fejlettek a legfõbb digitális technológiák (e-számlázás, felhõalapú szolgáltatások, e-kereskedelem, stb.), valamint a digitális közszolgáltatások (e-kormányzat, e-egészségügy).
A jelentés szerint az, hogy milyen mértékben digitalizált a minket körülvevõ világ, függ attól, hogy melyik országban élünk. Minél közelebb van az 1-hez a pontszám, annál teljesebb a digitális gazdaság és társadalom. A skála egyik végén a digitalizálásban élen járó Dániát találjuk (0,68), míg a másikon a kevésbé jól teljesítõ Romániát (0,31). Hazánk összesített eredménye 0,41, ezzel a 20. helyen áll a 28 uniós tagállam sorában.
Az uniós polgárok többsége rendszeresen használja az internetet: 2014-ben átlagosan 75%-uk (2013-ban még 72%-uk); az elsõ helyen Luxemburg áll 93%-kal, míg a sort Románia zárja 48%-kal. A magyarok ebben a tekintetben felülmúlják az uniós átlagot: elõszeretettel interneteznek, 80%-uk használ közösségi hálózatokat, ami a legnagyobb arány az EU-ban.
Az uniós polgárok szívesen hívnak le online audiovizuális tartalmakat: 49%-uk töltött vagy játszott már le filmeket, zenét és játékokat, illetve böngészett képeket. A televíziókészülékkel rendelkezõ háztartások 39%-a használ online videotékát (Video on Demand szolgáltatás). A magyar felhasználók 47%-a használja zenehallgatásra, filmnézésre vagy online játékra, 52%-a pedig videohívásra az internetet.
A kis- és középvállalkozásoknál (kkv-k) akadályokba ütközik az e-kereskedelem: a kkv-k mindössze 15%-a kereskedik online, és még ezeknek is alig a fele saját országhatárain kívül. A magyar kkv-k közül még ennél is kevesebben értékesítenek online (9,8%), akik mégis, azok elsõsorban nem az EU-n belül (uniós tagállamokban csak 3,9%-uk), és nem számottevõ az ebbõl származó forgalmuk (6,9%).
A digitális technológiák integráltsága terén Magyarország szintén alulmarad a többséghez képest: a vállalkozásoknak csak 16%-a él az elektronikus információcserét biztosító technológiák lehetõségeivel, 5%-a használ felhõalapú szolgáltatásokat és 8,9%-a van jelen a közösségi médiában, ami az egyik legalacsonyabb arány az EU-ban.
A digitális közszolgáltatások egyes országokban a mindennapok szerves részét képezik, míg szinte teljesen ismeretlenek másokban. Hazánk ezen a területen a harmadik legrosszabb eredményt érte el, teljesítménye a csoportján belül is jóval átlag alatti. Az uniós internetfelhasználók átlagosan 33%-a töltött már ki online hivatalos ûrlapot: Dániában nem kevesebb, mint 69%-uk élt ezzel a lehetõséggel, míg Romániában mindössze 6%-uk. Az EU egészét nézve a háziorvosok 26%-a juttatott el elektronikus formátumú receptet az interneten keresztül gyógyszerészekhez, de itt is nagyok a tagállami eltérések: Észtországban ez az arány 100%, szemben Máltával, ahol 0%. Hazánkban az internetezõknek csak 31%-a vesz igénybe rendszeresen e-kormányzati szolgáltatásokat, a magyar háziorvosoknak mindössze 12%-a oszt meg egymással betegadatokat elektronikusan, ugyanez érvényes az elektronikus vényekre is: a háziorvosoknak mindössze 2,2%-a küldi át elektronikus úton a gyógyszerészeknek a recepteket, ami az Unión belül az egyik legrosszabb aránynak számít.
Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelõs alelnök kijelentette: „A digitális egységes piac a polgárok szélesebb köréhez juttatja el a termékeket és szolgáltatásokat, emellett lendületet adhat a vállalkozásoknak az újításhoz és a növekedéshez, valamint megerõsítheti a bizalmat az olyan webes szolgáltatások iránt, mint az e-kormányzat vagy az online banki tranzakciók. Az Európai Bizottság azon fáradozik, hogy mindez megtörténjen.”
A digitális fejlettséget mérõ mutató a digitális egységes piacra vonatkozó stratégia szempontjából is különösen releváns. A stratégiát az Európai Bizottság dolgozza ki, és májusban tervezi nyilvánosságra hozni. Megfelelõ feltételeket hivatott teremteni az uniós polgárok és vállalkozások számára ahhoz, hogy jobban kihasználhassák a határokon átívelõ digitális technológiák nyújtotta nagyszerû lehetõségeket. A digitális egységes piac kiteljesítésével Európa további 250 milliárd eurós növekedést érhet el, valamint több százezer új munkahelyet teremthet a következõ öt évben.
A ma ismertetett DESI adatai a digitális menetrend eredménytáblájába is bekerülnek, amelyben az Európai Bizottság évente értékeli, milyen elõrehaladást értek el a tagállamok az európai digitális menetrend céljainak teljesítése terén. A következõ eredménytábla-jelentés 2015 nyarán várható.