Több mint 18 évig nyugdíjasok a magyar nõk
2015.03.06
Az átlagos magyar nõ tovább él a férfi társainál, de egészségi állapota rosszabb az európai átlagnál, más OECD államokban élõkhöz képest pedig a legkevésbé elégedett az életével – derül ki a CIG Pannónia elemzésébõl. A közelgõ nõnap alkalmából publikált elemzés arra is rámutat, hogy a gyengébbik nem munkaerõpiaci helyzete is kedvezõtlenebb, és átlagosan 16 ezer forinttal alacsonyabb nyugdíjra számíthatnak, mint a férfiak.

A CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. hazai és nemzetközi statisztikákat feldolgozó elemzése szerint nemcsak hazánkban, de Európában is kedvezõtlenebb a nõk munkaerõpiaci helyezte a férfiakénál. Itthon a munkaképes korosztályban a férfiak 63,6%-ának van állása, míg a nõk körében 52,6% ez az arány, ráadásul életük során átlagosan 4 évvel kevesebbet töltenek munkában. A nemek eltérõ munkaerõpiaci esélyeit mutatja, hogy vásárlóerõ-paritáson mérve a magyar nõk átlagkeresete a férfi fizetések 82%-át teszi ki. Bár a férfiak és nõk jövedelmének egymáshoz mért aránya megfelel az uniós átlagnak, a magyar nõk átlagfizetése alig haladja meg az európai nõk átlagjövedelmének a felét. Az öregségi nyugdíjak esetében is a férfiak javára tapasztalható eltérés: a nõk öregségi nyugdíja itthon átlagosan 13%-kal, mintegy 16 ezer forinttal volt alacsonyabb 2014-ben a férfiakénál.

A CIG Pannónia elemzése arra is rámutat, hogy a magyar hölgyek az egészségüket és általában az életminõségüket is rosszabbnak tartják, mint a férfiak, vagy az európai nõk. Az OECD tagállamokban a görög és a magyar nõk a legkevésbé elégedettek az életükkel: 0-tól 10-ig terjedõ skálán azt 4,8 ponttal értékelték, szemben a vizsgált országokban élõ nõk 6,7 pontos átlagával. Míg a legtöbb államban a hölgyek hasonlóan elégedettek, vagy elégedettebbek, mint a férfiak, Magyarországon a férfiak értékelték jobbnak az életüket. A magyar hölgyek alig több mint fele minõsítette jónak a saját egészségi állapotát (szemben a férfiak 60%-ával), ami a 6. legrosszabb arány a 34 vizsgált OECD ország közül és jelentõsen elmarad a tagállamok 67%-os átlagától is. A tényszerû adatok is alátámasztják az egészséggel kapcsolatos érzetet: a 16 évnél idõsebb magyar nõk közel 41%-ának van valamilyen régebb óta fennálló egészségügyi problémája, ami az 5. legrosszabb európai adat.

A magyar nõk ugyanakkor közel 7 évvel hosszabb életre számíthatnak, mint a férfiak: születéskor várható élettartamuk 78,7 év. A nyugdíjba vonulás után pedig még több mint 18 évet élnek. Ez valamivel kevesebb, mint az EU-ban élõ nõk (21,2 év) átlaga, de így is közel 4 évvel több, mint amire a 65 éves magyar férfiak számíthatnak. Nagyobb eséllyel érintik õket ezért azok a létfenntartással kapcsolatos problémák is, amelyek fõként az egyszemélyes nyugdíjas háztartásokban jelentkeznek.

„A legtöbb nõ élete nagy részét azzal tölti, hogy szeretteirõl gondoskodik, de ebbõl sajnos nem következik az, hogy nyugdíjas éveikben hozzátartozóik garantálni tudják számukra a megfelelõ gondoskodást és az anyagi biztonságot. Az elszomorító hazai statisztikákból kiderül: a magyar nõk akár hosszú évekre is teljesen egyedül maradhatnak létfenntartási problémáikkal, és csak saját magukra számíthatnak. Éppen ezért fontos, hogy tudatosan, idõben megkezdjék a felkészülést idõsebb korukra, melyre jó megoldást nyújthat egy megfelelõen megválasztott, az egyéni igényeikhez igazodó nyugdíjbiztosítás. Sõt, mivel a nõkre inkább jellemzõ a kockázatkerülõ magatartás, mint a férfiakra, a biztosítási forma azért is ideális eszköz számukra, mert a különbözõ élethelyzetekbõl fakadó kockázatokat is minimalizálni tudják a különbözõ egészség- baleset, és egyéb kockázati biztosítások" – ismerteti az elemzés kapcsán ezzel kapcsolatos véleményét Dr. Kádár Gabriella, a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. vezérigazgatója.