Változás történt a magyarok megtakarítási céljait felsoroló toplistán - derül ki a K&H biztos jövő indexéhez készített reprezentatív felmérésből. Bár maradt az élen a biztonsági tartalék gyarapítása, azaz a 30-59 évesek 40 százaléka erre gyűjt, a lakáscél feljött a második helyre, megelőzve a nyugdíjcélú megtakarításokat: előbbire 33 százalék, utóbbira 32 százalék takarékoskodik. A felmérés szerint a magyarok - ha lehetőségük lenne rá - 58 évesen mennének nyugdíjba, ugyanakkor arra számítanak, hogy ez ténylegesen 10 évvel idősebb korukban történik meg. Tízből közel hatan azt várják, hogy főként az állami nyugdíjból kell majd megélniük, ám mindössze 29 százalékuk gondolja azt, hogy ebből a juttatásból jól meg tud majd élni. A kutatás szerint az érintett lakosság véleménye az, hogy 22 millió forintot kell összegyűjteni ahhoz, hogy a nyugdíjas években kényelmesen lehessen élni. A K&H tapasztalatai szerint egyre több fiatal kezdi meg a takarékoskodást időskorára, ezt mutatja többek között az, hogy az új nyugdíjbiztosítási szerződést kötő ügyfelek átlagéletkora az idén 43 év alá csökkent.

A járványhatás a magyarok megtakarítási magatartását, az öngondoskodást is érintette, az elmúlt évekhez képest némiképp változott a felállás - közölte a K&H, amely a K&H biztos jövő indexhez készült reprezentatív kutatásban vizsgálta a 30-59 éves korosztály megtakarítási szokásait és céljait, valamint a nyugdíjkilátásokat.

Mikor lenne jó? mikor lehet tényleg?

“A többség, a megkérdezettek 60 százaléka azt mondta, hogy a pandémia hatására kevesebbet tud félretenni a nyugdíjas éveire, szemben az egy évvel korábbi 40 százalékkal. Éles különbségekre is rávilágított a járvány: a hosszú távra tervezők 66 százaléka a kisebb összegű megtakarítást is fontosnak tartja. Azoknak a körében, akiket anyagilag nagyon rosszul érintett a pandémia, csak 33 százalékuk mondta ezt lényegesnek” - mondta Székely Pálma, a K&H Biztosító életbiztosítás és saját értékesítési csatornák vezetője. Hozzátette: “A járvány miatt változott a megtakarítási célok rangsora. Bár kedvező, hogy az öngondoskodás a legfontosabbak közé tartozik, de kevesebben tartalékolnak a nyugdíjas éveikre.

Konkrét cél nélkül, biztonsági tartalékra a válaszadók 41 százaléka gyűjt, így a célok toplistáján továbbra is ez az első - igaz, a tavalyi több mint 50 százalékos értékhez képest csökkenés következett be. “Bár mindkettő növekedést mutat a tavalyi évhez képest, helycsere történt a dobogón. Idén már a lakáscél lett a második 33 százalékkal, míg a nyugdíjcélú megtakarítás harmadik helyre került 32 százalékkal. Egy évvel korábban a nyugdíjcél 28, a lakás pedig 26 százalékot ért el” - fogalmazott Székely Pálma.

Sokkal hamarabb szeretnének nyugdíjba menni a magyarok, mint amire a szabályok szerint lehetőségük lenne. A megkérdezettek átlagosan 58 évesen vonulnának nyugdíjba, hasonlóan az egy évvel korábbi eredményekhez. Az 50-es korosztály tagjai a 60 évet, a fiatalabbak pedig már 57-58 éves korhatárt tartanak ideálisnak. Ugyanakkor tisztában vannak vele, hogy ténylegesen idősebb korukban vonulhatnak nyugdíjba: arra számítanak, hogy 70 évesen lesz erre lehetőségük.

Miből fognak megélni?

Tízből hatan számítanak arra, hogy az állami juttatásból fognak megélni nyugdíjasként, az állami nyugdíj összege pedig a válaszadók szerint a jelenlegi fizetés 47 százaléka lesz. Mindössze 29 százalék várja azt, hogy az állami nyugdíjból jól meg tud majd élni. 46 százalék mondta azt, hogy az állami nyugdíj mellett támaszkodik majd más forrásra, például az addig felhalmozott megtakarításaira.

Az öngondoskodási alternatívák közül a 20 százalékos adókedvezménnyel igénybe vehető nyugdíjbiztosítással az állami nyugdíjra számítók 19 százaléka takarékoskodik. Ennél népszerűbbnek számít a nyugdíjpénztári megtakarítás, de sokan az ingatlanukból származó jövedelmet tekintik plusz forrásnak.

A kutatásból kiderül az is, hogy  átlagosan havonta 269 ezer forintot tartanának elegendőnek nyugdíjas éveikben, ehhez pedig 22 millió forintot kellene összegyűjteniük a korhatár eléréséig. Ez a növekedés az egy évvel korábbihoz képest 10 százalékpontot jelent, és meghaladja az infláció mértékét. A megtakarítási hajlandóság terén Székely Pálma szerint azonban bőven van tér a fejlődésre. “A nyugdíjcélú megtakarítással nem rendelkezők 50 százaléka nem is tervezi, hogy a jövőben spórolna időskorára. Akik nyugdíjassal élnek együtt, azoknak a 21 százaléka biztosan nekilát előbb-utóbb a takarékoskodásnak. Ők 17 ezer forintot tennének félre, de ennél nagyobb összeget, 31 ezer forintot tartanának megfelelőnek” - fogalmazott a szakember.

Mennyit tesznek féle?

A K&H tényadata szerint egyre korábban kezdik meg az időskorra történő takarékoskodást az érintettek. Ez többek között abból látható, hogy az idén az új nyugdíjbiztosítási szerződést kötő ügyfelek átlagos életkora 43 év alá csökkent.

A nyugdíjbiztosítással takarékoskodókat nézve a 35 év alattiak havonta átlagosan több mint 16 ezer forintos díjat fizetnek, az ennél idősebbek pedig közel húszezer forintot, ami egyaránt közel 3 százalékos emelkedést jelent tavalyhoz képest.  A K&H nyugdíjkalkulátorának helyet adó honlapot eddig több mint 60 ezren látogatták, 22 százalékuk tartozott a 45-54 éves korosztályba, szemben az egy évvel korábbi 15 százalékos aránnyal.

Székely Pálma szerint a nyugdíjcélú megtakarítás megkezdéséhez jó lehetőséget nyújt egyrészt az év végi időszak, mivel a nyugdíjbiztosításhoz járó adókedvezményt az arra jogosultak már a következő évben ki tudják használni. Másrészt a bérek várható emelkedésével, a járvány miatti extra pénzekből, például a gyermekeseknek szánt szja-visszatérítésből is megindítható a takarékoskodás.