Az új életbiztosítások értékesítése nõtt, a visszaváltások és a lejáratok mennyisége azonban még nagyobb, így a díjbevételeken ez nem látszik. A nem életbiztosítások piacát az árverseny nyomja, bár a kötelezõ díját tovább már aligha lehet csökkenteni.

„Arra számítunk, hogy a munkanélküliségi ráta továbbra is magas marad” – mondta Kuruc Péter, a társaság élet- és bankbiztosítási üzletágának vezetõje. Ennek oka, hogy a rokkantsági járulék szabályainak változása miatt sokan elveszíthetik rokkant státusukat, és munkanélkülivé válnak, emellett a közszférában is várhatók leépítések. A GDP növekedési üteme is elmaradt a várttól, a forint árfolyama a svájci frankkal szemben instabil maradhat, és a költségvetésben is szükség lehet további kiigazításokra.

Ami az életbiztosításokat illeti, a rendszeres díjas új értékesítési volumenek növekednek, ebben feltehetõen szerepet játszik, hogy a magasabb jövedelmû rétegek nettó jövedelme emelkedett az egykulcsos adó bevezetése miatt - tette hozzá Kuruc Péter. A lejáró biztosítások volumene egyelõre meghaladja az új szerzésekét, emellett a tõkepiaci folyamatok is negatívan hatottak az idén a biztosításokban befektetett pénzre, így a biztosítók mintegy 1600 milliárd forintos kezelt vagyona az elsõ fél évben 26,6 milliárd forinttal csökkent, egyharmad részben a tõzsdei esések miatt, kétharmad részben pedig a visszaváltások és lejáratok következményeként.

A jövõre nézve növelheti a visszaváltások volumenét, ha a kormány lehetõvé teszi a 180 forintos frankárfolyamon történõ elõtörlesztést, hiszen ehhez a lakosság igyekszik majd a megtakarításait mozgósítani – ismerte el Kuruc. Azt azonban, hogy ennek mekkora hatása lesz az életbiztosításokra, nehéz megjósolni.

A nem-életbiztosítási piacon az elkövetkezõ évek várhatóan már nemcsak az árról fognak szólni, hanem a szolgáltatások transzparenciájáról is. Összességében a díjbevételi kilátások, melyek nem kecsegtetnek ugrásszerû növekedéssel, további költségracionalizálásra késztethetik a biztosító társaságokat.