A Budapest Alapkezelõ 2013-ban évente ismétlõdõ kutatássorozatot indított, amelynek célja, hogy felmérje a hazai lakosság körében a megtakarítani tudók arányát, a megtakarítások volumenét, a különbözõ megtakarítási, befektetési eszközök megoszlását, valamint a megtakarítási és befektetési eszközökkel kapcsolatos pénzügyi ismereteket és az egyes eszközökhöz – ezen belül kiemelten a befektetési alapokhoz – való viszonyulást.

50 százalék fölött a félretenni tudók aránya

A felmérés szerint idén már többségbe kerültek a megtakarítással rendelkezõk az internetezõ lakosság körében: míg 2013-ban 34 százalékuknak volt tartaléka, jelenleg 51 százalék rendelkezik kisebb-nagyobb félretett összeggel.

Bár a jelenlegi megtakarítások átlagos összege, az 1,7 millió forint elsõ pillantásra magasnak tûnik, a félretenni tudók 70 százaléka kevesebb, mint 1 millió forintot gyûjtött össze, közülük 30 százaléknak pedig 100 ezer forintnál is kevesebb félretett pénze van.

A pénz nagy része lekötetlenül hever

A különbözõ megtakarítási, befektetési eszközök használata terén azonban a megtakarítók még nem rendelkeznek kellõ rutinnal: a félretett összegek nagy hányada van a szinte semmilyen hozamot nem biztosító folyószámlákon (35 százalék) és készpénzben (17 százalék) – ez az arány még növekedett is az elõzõ évek adataihoz viszonyítva.

A legnépszerûbb befektetési forma továbbra is a bankbetét (14 százalék), ugyanakkor a befektetési alapok népszerûsége is növekedést mutat az elõzõ évekhez képest: az összes megkérdezett körében 8 százalék, az 1 millió forint feletti megtakarítással rendelkezõk körében viszont már 33 százalék azok aránya, akik igénybe vesznek valamilyen alapot.

Ha lenne 1 milliónk, állampapírba vagy befektetési alapba tennénk

A felmérésben résztvevõket arról is megkérdezték, hogy most hová fektetnének be 1 millió forintot. Az eredmények alapján a legtöbben állampapírt vásárolnának, ugyanennyien készpénzben tartanák ezt a pénzt, vagy ingatlanba fektetnének. Ez utóbbi némiképp ellentmond annak, hogy míg a legfontosabb a megkérdezettek körében a befektetett tõke biztonsága, a második leglényegesebb befektetési szempont, hogy a megtakarítás bármikor hozzáférhetõ legyen.

Az 1 millió forintnál magasabb megtakarítással rendelkezõk ugyanakkor az állampapír mellett befektetési alapokat választanának leggyakrabban, míg a körükben a harmadik legnépszerûbb megtakarítási forma a bankbetét.

A lakosság befektetési alapokhoz való viszonya érezhetõen megváltozott az elmúlt egy évben: míg tavaly 60 százalék gondolta, hogy az alapok túl bonyolult eszközök, idén már „csak” a megkérdezettek fele mondta ugyanezt, de csökkent azok aránya is (55 százalékról 47 százalékra), akik szerint a befektetési alapok túlságosan kockázatos eszközök, vagy csak azoknak valók, akiknek sok a pénzük (59 százalékról 47 százalékra).

A személyes ismeretség többet nyom a latban, mint a szakértelem

Ha befektetésekrõl van szó, a legtöbben (28 százalék) inkább a családtagjaiktól kérnek tanácsot, és csak másodsorban fordulnak banki szakértõhöz (25 százalék). Sokan vannak azok is (21 százalék), akik az ismerõseiket, barátaikat kérdezik meg, ha a megtakarításaikban tanácsra szorulnak. Ez összhangban áll azzal, hogy a megkérdezettek számára a legfontosabb szempont a tanácsadót illetõen a személyes ismeretség (42 százalék), az kevésbé fontos, hogy az illetõ hátterében elismert intézmény (pl. bank) álljon (26 százalék).

Ugyanakkor a valódi szakértõi segítségre sokaknak érezhetõen szükségük volna. A legtöbben például nem tudják helyesen megítélni az egyes befektetési eszközök éves hozamát: a megkérdezettek többsége úgy gondolja, hogy a folyószámlán elhelyezett pénz évente 4 százalékot kamatozik (ugyanennyire taksálják a bankbetétek hozamát is), míg egy részvénybefektetéssel közel 10 százalékos hozam érhetõ el.