A jövõben nemcsak a nem teljesítõ adósokat regisztrálja majd a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR), hanem az idõben törlesztõ lakossági hiteleseket is, azaz létrejön a pozitív adóslista. Az Országgyûlés egy nap alatt tárgyalta meg és fogadta el hétfõ este a fideszes Rogán Antal erre vonatkozó - pénteken benyújtott - javaslatát 286 igen szavazattal, 29 nem ellenében. A Ház kérte a törvény sürgõs kihirdetését is.

A jogszabály megõrzi az eddig hatályos szabályozásból a vállalkozások esetében a teljes körû nyilvántartásra, a magánszemélyek esetében pedig a negatív adóslistára vonatkozó rendelkezéseket, ugyanakkor a lakosság esetében is megteremti a teljes körû lakossági hitelnyilvántartást (tlh), így a Központi Hitelinformációs Rendszer az összes lakossági hitelszerzõdés pozitív adatait is tartalmazza majd. A tlh bevezetése a törvényjavaslat indoklása szerint a hitelbírálat megalapozását és az ügyfél fizetõképességének jobb megismerését szolgálja; a bankok így pontosabban és gyorsabban fel tudják mérni a kihelyezendõ hitelek megtérülését, ami jelentõsen mérsékelheti a lakosság túlzott eladósodásának kockázatát, elõsegíti a pénzpiac biztonságosabb mûködését.

A teljes listás rendszer a hitelt kérelmezõ ügyfél minden érvényben lévõ hitelszerzõdését, valamint a hozzájuk kapcsolódó \"negatív eseményeket\" is tartalmazza, így megállapíthatóvá válik, hogy az ügyfélnek milyen egyéb adósságszolgálati kötelezettségei vannak a kért hitel törlesztési idõszakában, és továbbra is kiderülnek az eddigi törlesztési problémák, értékelhetõ a korábbi fizetési képesség és hajlandóság.

A KHR-be a magánszemélyek azonosító adatain kívül bekerül az összes pénzügyi szolgáltatással, befektetési hitel nyújtásával, értékpapír-kölcsönzéssel kapcsolatos szerzõdésre, továbbá kereskedelmi kölcsönszerzõdésre, valamint hallgatói hitelre vonatkozó adat, így a szerzõdés típusa és azonosítója, a kontraktus megkötésének, lejártának, megszûnésének idõpontja, az ügyfél \"minõsége\" (adós, adóstárs, kezes), a szerzõdés és a törlesztõrészlet összege, devizaneme, valamint a törlesztés módja.

Továbbra is nyilvántartják a fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összegét, a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszûnésének módját és idõpontját, a követelés másik pénzintézetnek történõ átruházására, valamint perre utaló megjegyzéseket. A nyilvántartottak bármikor, korlátozások nélkül, költségmentesen megismerhetik a KHR által kezelt, róluk nyilvántartott adatokat.

A referenciaadat-szolgáltatóknak a törvény hatályba lépésétõl - ami a kihirdetést követõ 15. nap - számított 30 napon belül írásban tájékoztatniuk kell a magánszemély ügyfeleiket az általuk vezetett szerzõdések tartalmáról, az adatátadási kötelezettségrõl, a KHR-re irányadó szabályokról, a nyilvántartás céljáról, az ügyfelet megilletõ jogokról, valamint arról is, hogy a KHR által kezelt adatokat csak a törvényben meghatározott célra lehet felhasználni. Az ügyfelek a tájékoztató kézhezvételétõl számított 15 napon belül kérhetik adataik pontosítását. A fennálló szerzõdések ügyfelekre vonatkozó referenciaadatait a törvény hatályba lépésétõl számított 60 napon belül, az elmúlt 5 évben lezárt szerzõdések adatait pedig legkésõbb a törvény hatályba lépésétõl számított 180 napon belül kell átadni.

A fideszes Koszorús László jegyezte, elfogadott módosító indítvány - indoklása szerint - egyértelmûvé tette, hogy egy olyan központi teljes hitelinformációs rendszer felállítása a jogalkotó célja, amelyhez az összes referenciaadat-szolgáltatónak köteles csatlakoznia.

Az Országgyûlés hétfõn este úgy döntött, egyes esetekben lehetõvé teszi a devizahitelek egyösszegû, rögzített árfolyamon - svájci frank esetében 180 forinton - történõ végtörlesztését. A törvény átmeneti idõre lehetõvé teszi, hogy az adósok ingatlanfedezetes devizaalapú hitelüket rögzített árfolyamon végtörleszthessék, illetve meghatározott körben adó- és illetékmentességet ír elõ a devizahitellel rendelkezõ adósok megsegítésére kidolgozott programban részt vevõk és a szociálisan rászorulók megsegítése érdekében.

A végtörlesztést svájci frank esetében 180 forintos, euró esetében 250 forintos, japán jen esetében 2 forintos árfolyamon teljesíthetik az adósok. Ezen árfolyamok alkalmazása akkor kötelezõ a pénzintézeteknek, ha az árfolyam a kölcsön folyósításakor nem volt magasabb, valamint a hitelfolyósító június 30-ig nem mondta fel a kölcsönszerzõdést. Emellett az adósoknak vállalniuk kell az áthidaló- vagy gyûjtõszámlahitelbõl eredõ tartozás végtörlesztését is, amennyiben devizakölcsönükhöz kapcsolódik ilyen.

Ha a hiteladós teljesíti a feltételeket, a finanszírozó nem utasíthatja el a végtörlesztési igényt, és 60 napon belül elõ kell készítenie a szerzõdés lezárását. Az ingatlanfedezetes devizahitel és a gyûjtõszámlahitel végtörlesztéséért nem számítható fel költségtérítés és egyéb díj vagy jutalék. A devizahiteleseknek a végtörlesztésre vonatkozó írásbeli igényüket december 30-ig kell bejelenteniük a banknak.

A gazdasági bizottság módosító indítványának elfogadásával a Ház azt is rögzítette, hogy az adósoknak az igénybejelentéstõl számított 60 napon belül kell teljesíteniük a végtörlesztést (A fideszes Koszorús László módosító javaslatában 90 napot adott volna erre, elõterjesztését azonban a szavazás elõtt visszavonta.)

A devizahitellel rendelkezõ adósok megsegítésére kidolgozott programokban részt vevõket a jogszabály mentesíti a személyi jövedelemadó, az ajándékozási, illetve visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség alól a pénzintézetek által elengedett követelés, az ingatlan értékesítésébõl származó jövedelem, a kedvezményes bérleti díj formájában juttatott bevétel, illetve az ingatlan kedvezménnyel történõ visszavásárlása után.

A törvény korlátozza a fogyasztóval kötött devizaalapú hitel- és kölcsönszerzõdések esetében devizában felszámítható költségeket, díjakat. Így kizárólag azokat a költségeket és díjakat lehet felszámítani devizában, amelyek az adott szerzõdés teljesítésének és fenntartásának érdekében a devizaforrás megszerzésével közvetlenül kapcsolatban állnak, ideértve a kamatjellegû kezelési költséget.

Nem számolható fel devizában a szerzõdéskötéssel, a levelezéssel, a kimutatások és igazolások elõállításával, az ügyfelek látogatásával, a hitelmonitoringgal, a felmondással, a fedezet értékbecslésével és cseréjével, a szerzõdésmódosítással, a hitelfedezeti biztosítási szolgáltatással, továbbá a hitelszerzõdés ügyintézésével és a kapcsolódó hitelszámla lezárásával kapcsolatos díj és költség.

Díjmentessé válik az állam lakásvásárlásával, valamint a devizában felvett lakáshitelbõl származó követelés rögzített árfolyamon történõ végtörlesztésével összefüggésben kezdeményezett jelzálogjog, végrehajtási jog, továbbá az elidegenítési és terhelési tilalom törlésére irányuló eljárás, akárcsak a vételi jog bejegyzésére irányuló eljárás és a nemzeti eszközkezelõ javára történõ vagyonkezelõi jog bejegyzése. A törvény a kihirdetését követõ harmadik napon lép hatályba és 2012. április 1-jén hatályát veszti.