A klímaváltozás komoly változásokat jelent globális szinten és a hazai mezõgazdaság számára egyaránt. Ennek legszembetûnõbb, legmeghatározóbb jelei az átlaghõmérséklet növekedése és a csapadékmennyiség erõteljes ingadozása, mindezek hatásaként pedig a gyengébb terméshozam. A növekvõ számú népesség élelmiszer-ellátását tehát a klímaváltozás hatásaihoz alkalmazkodva kell biztosítani. “Nem lehet kétségünk affelõl, hogy a változások Magyarországra is negatívan hatnak. Az elõrejelzések alapján a mi régiónkban fõként a heves téli és nyári esõzések és áradások, az aszály, a talajerózió fokozódása, mindezek hatására pedig a terméshozamok csökkenése és a mezõgazdasági termelésben alkalmazható növényfajták körének csökkenése jelentheti a fõ problémát. Amennyiben ezeknek a változásoknak, elvárásoknak meg akarunk felelni, az az állami és a magánszféra számára is feladatokat jelöl ki” – - hívta fel a figyelmet Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési fõosztály vezetõje a Gazdag Gazda Konferencián.

„Míg a változásokat elviselni képes, illetve az új körülmények között is a népesség hatékony ellátását biztosító növényi kultúrák, termelési eljárások, technológiák kutatásának támogatása elsõsorban állami feladat, addig a kutatási eredmények mihamarabbi termelésbe állításának elõsegítése a pénzügyi szektor tipikus tevékenysége. A klímaváltozás elõrejelzett hatásait azonban a finanszírozás szempontjából is figyelembe kell venni. Ez azt jelenti, hogy olyan projektek támogatása élvezhet elõnyt, amelyek számolnak a hosszú távú hatásokkal is. Így például a fajtaválasztás, a technológiai fejlesztések, az öntözõrendszerek kiépítése kiemelt támogatási területet jelent számunkra, Emellett a fokozott kockázat miatt különösen figyelünk arra, hogy megfelelõ biztosítás védje a gazdák tevékenységének, beruházásának megtérülését” – tájékoztatott Tresó István.

A megtérülõ hatékonyságnövelõ fejlesztések, illetve termelési ciklusok finanszírozásában tehát a bankszektor kulcsszerepet játszik, ugyanakkor kérdés, hogy a piac, az agrárcégek igénylik-e, hasznosítani tudják-e a forrásokat” – mondta el a szakember. Ha a mezõgazdasági termelés jelenlegi szintjét, így például a mûtrágya-felhasználás gyakorlatát, a terméshozamok nagyságét, vagy akár az állattenyésztés hatékonyságát nemzetközi összehasonlításban megvizsgáljuk, egyértelmûen az látható, hogy nincs olyan szektor, ahol a termelés átlagszintje elérné a jelenlegi adottságok melletti lehetõséget. Ez tehát azt jelenti, hogy még a jelenlegi kapacitásainkat sem használjuk ki. “Az életképes, hosszú távon fenntartható hazai agráriumnak tehát olyan vállalkozásokra van szükség, és azok a cégek válnak finanszírozhatóvá akár uniós, akár saját banki forrás bevonásával, amelyek növelni tudják termelési hatékonyságukat” – mondta el Tresó István.