UNIQA Mobil Egészségközpont néven egyedülálló prevenciós és egészségmegõrzési szolgáltatáscsomagot kínál elsõsorban a közép- és a nagyvállalatoknak az UNIQA Biztosító Zrt. és partnere, az országos magánrendelõ-hálózatot üzemeltetõ Mediteam Zrt. Az orvosi célra átalakított kamionnal az ország bármely pontján rugalmasan és költséghatékonyan végezhetõk el olyan foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok, szûrések, valamint teljes körû egészségügyi állapotfelmérések, amelyeket a munkaadók korábban dolgozóik utaztatásával, illetve jelentõs munkaidõ-kieséssel tudtak csak megoldani.

„Az UNIQA Ausztriában a piacvezetõ egészségbiztosító, és itthon is az élvonalban van, hiszen a magán-egészségbiztosítások területén mi rendelkezünk a legszélesebb termékkínálattal. Stratégiai célunk, hogy a következõ években tovább erõsödjünk ebben a szegmensben. Ennek egyik fontos állomása a Mobil Egészségközpont elindítása. Vállalati ügyfeleinknek egy újabb, a piacon egyedülálló szolgáltatást teszünk elérhetõvé, amelynek révén dolgozóik egészségesebbek lehetnek, õk pedig hatékonyabban mûködhetnek, ezáltal versenyelõnyre tehetnek szert – hangsúlyozta Othmar Michl, az UNIQA Biztosító Zrt. vezérigazgatója.

Az orvosi szolgáltatások szakmai hátterét a szegedi központú, de országos lefedettségû Mediteam biztosítja, amely jelenleg több mint 800 szerzõdött partnere 32 ezer munkavállalójának nyújt foglalkozás-egészségügyi alapellátást. Az orvosi szolgáltató vállalat – amely 2014-ben és 2015-ben is az „Év Magánrendelõje” díj nyertese – évtizedek óta megbízható szereplõje a foglalkozás-egészségügyi piacnak, 2002-tõl pedig a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának foglalkozás-egészségügyi szakorvosi akkreditált képzõhelye.

A Mediteam szakembereinek közremûködésével „házhoz szállítható” vizsgálatok között megtalálhatók a vérzsír-, vércukorszint-, illetve PSA-méréssel kiegészített általános laborvizsgálati funkciók, elvégezhetõ a szív-, hasi, kismedencei, illetve nyaki ultrahangvizsgálat, EKG, légzésfunkció, szemészeti kontroll, hallásvizsgálat, valamint bõrgyógyászati ellenõrzés, melanomaszûrés, sõt gerincvizsgálat is. A program kiegészíthetõ proaktív egészségmegõrzési elemekkel is: képzett szakemberek felmérik a dolgozók fittségi állapotát, és életmód-tanácsadást nyújtanak. A vizsgálatokat világszínvonalú GE Healthcare márkájú ultrahang- és EKG-készülékekkel és egyéb felsõ kategóriás egészségtechnológiai berendezésekkel végzik el.

„Örömmel vállaltuk az UNIQA Mobil Egészségközponthoz kapcsolódó orvosi feladatok ellátását, hiszen a Mediteam is az állapotfelmérések és prevenciós szûrõvizsgálatok széles körû elterjesztésében érdekelt. Célunk, hogy – Nyugat-Európához hasonlóan – itthon is az egészségtudat lépjen a betegségtudat helyébe. Ugyanis ez nemcsak a munkavállalók, de a munkáltatók szempontjából is nagy jelentõségû” – nyilatkozta dr. Nagy Z. Zsolt, a Mediteam Zrt. vezérigazgatója.

Mit mutatnak a számok?

2005 és 2013 között Magyarországon 37,4 millióról 19,8 millióra csökkent a táppénzen töltött napok száma annak ellenére, hogy a foglalkoztatottság emelkedésével bõvült a jogosultak köre – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Táppénz, 2005–2013 címû átfogó elemzésébõl. Ez alatt az idõszak alatt nemcsak a táppénzes napok száma lett kevesebb, de a táppénzes idõszak is lerövidült: míg 2005-ben egy beteg munkavállaló átlagosan 30 napot töltött táppénzen, 2013-ban már 6 nappal kevesebbet, mutat rá az összefoglaló.

A KSH adatai szerint a kilenc évig tartó csökkenõ trend tavaly fordult meg, amikor az egy évvel korábbi 19,8 millióról 21,6 millióra nõtt a táppénzes napok száma. Ez azt jelenti, hogy 2014-ben naponta átlagosan 59 ezer fõ volt táppénzen: ötezerrel többen, mint egy évvel korábban. Mindezzel összefüggésben az OEP táppénzfizetésre fordított kiadásai a 2013-as 58,0 milliárdról tavaly 66,5 milliárdra nõttek.

A Profession.hu HR-portál „Munka és egészség” kutatása szerint ugyanakkor a táppénzes adatok nem adnak hiteles képet a magyar munkavállalók valódi egészségi állapotáról. Az állásportál tavalyi felmérése alapján ugyanis a dolgozók 32%-a félti a munkahelyét, 26%-uknál pedig nem megoldott a helyettesítés, ezért nem élnek a táppénz lehetõségével. Minden tizedik válaszadót pedig a bevételkiesés kényszerít arra, hogy akkor is dolgozzon, ha beteg. A jelenség negatív következménye nemcsak az egyén teljesítménycsökkenésében mutatkozik meg, hanem például influenzajárvány idején akár egész részlegek munkáját visszavetheti.

„A magyar biztosítási piacon messze az egészségbiztosítás a legkevésbé érett ágazat. A 20–59 éves korosztálynak mindössze 0,6%-a rendelkezik valamilyen egyéni egészségbiztosítással annak ellenére, hogy a terület a 2012-es adóváltozások óta kiemelten kedvezményezett, azaz sem a munkáltatót, sem a munkavállalót nem terhelik semmilyen adó- és járulékterhek sem a biztosítás díja, sem pedig a szolgáltatás után” – mutatott rá Juhos András, az UNIQA Biztosító vezérigazgató-helyettese.
Hozzátette: bár a piac még nem teljesen érzett rá a vállalati gondoskodás e formájának jelentõségére, az UNIQA ennek ellenére szép eredményeket mondhat magáénak. A 2012–14-es idõszakban a vállalati kötésû csoportos biztosítások éves átlagban 34,6%-kal nõttek, de a vezérigazgató-helyettes szerint ez továbbra is elmarad a valódi piaci szükséglettõl.

Foglalkozás-egészségügyi szakértõk szerint a magyar munkavállalók egyharmada a vitálisan kimerült. A munkavégzés minõsége pedig nagymértékben függ a jó közérzettõl, illetve az azt megalapozó jó egészségi állapottól. A cégek felelõssége nem a gyógyítási tevékenység, hanem az egészség megõrzése, illetve fejlesztése.
„Az egészséges, azaz a fitt munkavállaló biztosíthatja a munkáltatónak a folyamatos és magas színvonalú termelést” – magyarázta Juhos András.

Prof. dr. Karádi István, a Semmelweis Egyetem ÁOK III. Belgyógyászati Klinika igazgató egyetemi tanára, akadémikus elõadásában elmondta: két nagy betegségcsoport, a kardiovaszkuláris és a daganatos betegségek a hazai halálokok 80%-90%-át adják. Az elõbbi betegségcsoport rizikótényezõinek nemzetközileg ajánlott – tudományos alapokra helyezett – szûrése és hosszú távú, elõnyös befolyásolása a kardiovaszkuláris megbetegedések és halálozások ugrásszerû csökkenését eredményezné. Hozzátette: bár a daganatos betegségek rizikótényezõi már kevéssé ismertek, bizonyos genetikai prediszpozíciók korai felismerése elõnyökkel járhat.
„A legfontosabb az olyan szûrõvizsgálatok tudatos és a lakosság megfelelõ csoportjaira való kiterjesztése, amelyek a daganatos betegségek korai, vagy preklinikai – tehát még tüneteket nem okozó – stádiumának felismerését eredményezik, mely ezekben az esetekben nagy százalékban nemcsak a betegség progressziójának lassítását, hanem a végleges gyógyulást is jelentheti” – magyarázta Prof. dr. Karádi István.

A tények beszélnek

A 2014 végén elvégzett és a KSH által közreadott Európai Lakossági Egészségfelmérés adatai szerint a magyar lakosság 80%-a úgy gondolja, hogy a genetikai adottságokon túl az egészség megõrzésének kulcsa a mozgás, a kiegyensúlyozott táplálkozás, a betegségmegelõzés és a szûrõvizsgálatokon való részvétel. Az egészségi állapot szubjektív értékelése alapján a lakosság 89%-a elégedett egészségével, vagy legalábbis kielégítõnek tartja azt. A válaszadók 61%-a (a férfiak 65, a nõknek csak 58%-a) jónak vagy nagyon jónak ítéli meg egészségi állapotát.

Ezeknek az arányoknak ugyanakkor ellentmondtak az egészségi állapotra vonatkozó kérdésekre adott válaszok, hiszen krónikus betegségrõl a magyar felnõttek 55%-a számolt be, a vizsgált évben 99%-uk járt háziorvosnál, fogorvosi ellátást a megkérdezettek 93, szakorvosi ellátást a járóbeteg-ellátásban 87, kórházi ellátást 80 százalékuk kapott.

„A lakosság egészségi állapotának felmérési eredményei nagyon függnek a megkérdezettek körétõl, hiszen nagyon nehéz az úgynevezett «free living population» vizsgálata, tehát azoké, akik teljesen panaszmentesek és gyakorlatilag csak elvétve jutnak orvoshoz. E csoport véleménye volna igazán releváns, szemben a gyakrabban különféle panaszokkal orvoshoz fordulókéval. Sajnos a magyar lakosság egészségtudatos életvitele – beleértve az ajánlott szûrõvizsgálatokon való részvételi hajlandóságot– még jelentõs kívánnivalót hagy maga után” – mutatott rá Prof. dr. Karádi István.

Fitt vagy sem?

Az UNIQA Mobil Egészségközpontjának szakemberei május és augusztus között fõvárosi és vidéki helyszíneken – városi sportnapokon, fesztiválokon, lakossági fórumokon – vizsgálták a hazai lakosság fittségi állapotát. A 20 helyszínen több mint 1000 önkéntes állapotfelmérés adatainak elemzésébõl szintén az látszik, hogyha tisztában vagyunk is a táplálkozás, a megelõzés és a szûrõvizsgálatokon való részvétel fontosságával, egészségi és fittségi állapotunk ezt nem tükrözi.

„Az UNIQA Mobil Egészségközpont adatai alapján a megvizsgált nõk 76, és a férfiak 78%-ának csökkentenie kellene a testsúlyát, és ehhez többségüknek teljes életmódváltásra is szüksége lenne” – emelte ki a felmérés legszembetûnõbb eredményét Gyenesei Leila világbajnok öttusázó, az UNIQA Biztosító egészségnagykövete.
Gyenesei Leila elmondta, a felmérésben részt vevõk mintegy 93%-ának nem volt ideális a testsúlya: 83%-uknak fogynia, 10%-uknak pedig híznia kellene.

Míg kóros alultápláltsággal csak 0,6%-ban találkoztak, addig a vizsgált 1000 emberbõl 180 kórosan elhízott volt, azaz túlsúlyuknak egészségre ártalmas következményei is lehetnek. A mérésen részt vevõ nõk 58%-a, illetve a férfiak mindössze 41%-a rendelkezett megfelelõ testtömegindexszel.

Érdekesség, hogy a vizsgált nõk mintegy felének (42%) a vázizomrendszer erõsítése is javasolt, a férfiaknál ez az arány mindössze 13%.

A felmérésen az UNIQA Mobil Egészségközpont állapotfelmérõ készülékét használták, amely nyolc érintõpontos elektróda használatával, DSM-BIA technológiával mûködik, és maximális mérési pontosságot ad.

Az ingyenes állapotfelmérési vizsgálatok – az UNIQA hazai vállalati felelõsségvállalási tevékenységének köszönhetõen – az év végéig számos fõvárosi és vidéki helyszínen folytatódnak.