Tovább folytatódik az európai társadalmak elöregedése: egyszerre nõ az átlagéletkor és csökken a születések száma – áll az Eurostat 2014-ben, az EU 28 tagországában elvégzett és a közelmúltban publikált kutatásában.

A kutatás a 2014. évi adatokat és a demográfiai trendeket figyelme véve az európai nyugdíjrendszerekre nézve drámai elõrejelzéseket fogalmaz meg. Eszerint 2080-ra a 80 év fölöttiek részaránya a jelenleginek a duplájára nõ, a 65 év felettiek összességében a lakosság közel harmadát (28.7%) fogják kitenni az EU 506-ról 520 milliósra duzzadó népességében, szemben a mostani 18,5 százalékkal.

2060-ban már csak két keresõ jut egy nyugdíjasra

A munkakorú, vagyis a 15-64 éves emberek részaránya ezzel párhuzamosan csökken, amelynek eredményeként már 2060-ban mindössze két keresõnek kell eltartania egy nyugdíjas korú embert (65 évnél idõsebb), szemben a jelenlegi néggyel. Ha az összes eltartottal számolunk - az idõseken kívül a még nem munkaképes kiskorúakat is figyelembe vesszük – akkor a 2014. évi 51,8-ról 2080-ra 77,9 százalékra nõ az un. teljes függõségi ráta (a gyermekkori és az idõskori függõségi ráták összege), vagyis csaknem minden emberre jut majd egy eltartott.

A fenti adatok a vizsgált uniós országok átlagát mutatják, ám 2014-ben az egyes országok között jelentõsek voltak az eltérések. Például Szlovákiában és Írországban hat ember, míg a skála másik végén elhelyezkedõ Németországban csupán három ember tart el egy nyugdíjast. Ennek megfelelõen Írországban jelenleg a legmagasabb, 22 százalék a fiatalok (0-14 éves) aránya, ugyanakkor ez az arány csak 13 százalék Németországban. Magyarország a középmezõnyben helyezkedik el a maga 40 év körüli átlagéletkorával és a körülbelül 25 százalékos idõskori függõségi rátájával – vagyis jelenleg az EU átlagával megegyezõen, nálunk is négy ember tart el egy nyugdíjast. Mindazonáltal, a trendekbõl az olvasható ki, hogy az idõskori függõségi arány 2060-ra gyakorlatilag kiegyenlítõdik az Unióban és mindenütt 50 százalék körüli értékre áll be, vagyis két munkakorúra jut majd egy nyugdíjas korú ember.

Magyarországon az öngondoskodás szintje az európai átlagnál jóval alacsonyabb

Magyarország és az Eurozóna tagországainak GDP növekedése, az elõrejelzések szerint, alig fogja meghaladni a 2 százalékot, vagyis a rendelkezésre álló források várhatóan nem fognak az eltartottak számának növekedésével lépést tartani. „A trendeket figyelve jól látható, hogy az államilag garantált nyugdíj szükségszerûen egyre jobban elszakad majd a munkajövedelmektõl” – fûzte a kutatás eredményeihez Szabó Anikó az NN Biztosító marketing igazgatója – „Ezért is fontos, hogy minél többen és minél elõbb valamilyen formában – az állami nyugdíj mellett – maguk is gondoskodjanak nyugdíjas éveik anyagi biztonságáról. Hiszen Magyarországon, akinek ma 30 éve van hátra a nyugdíjig, az átlagosan több mint 16 évet fog nyugdíjasként eltölteni. Korántsem mindegy, milyen anyagi körülmények között.”