Lezártuk a konszolidációt

Hazánknak sikerült a 2008 utáni éveket követõ konszolidációt lezárnia: öt éve még a 10 legkockázatosabb ország közé soroltak minket, Görögországgal együtt, azóta mi lezártuk a hitel-megállapodásokat az IMF-fel és a Világbankkal – kezdte a hazánkat érintõ helyzetleírást Varga Mihály. Államháztartási hiányzunk 3 százalék alatti, csökkentettük az adósságállományt is, amihez fájdalmas intézkedések is kellettek. A foglalkoztatottság helyzete is javult: 3,8 millióan dolgoztak 2010-ben, ma közel 500 ezerrel többen dolgoznak országszerte. Ebben a közfoglalkoztatásnak és a közmunkának is nagy szerepe van, de a kormány az alapelve az, hogy a munkaerõpiacra segítsük a visszaintegrálását az embereknek – közölte a nemzetgazdasági miniszter.

A növekedés üteme 3,2% volt tavaly, ami EU-s összevetésben kifejezetten jó adat. A növekedés szerkezetét tekintve is jól állunk: az ipari termelés, fõleg az autógyártás dominált az elmúlt években, de az utóbbi két évben az exporttámogatásokon, valamint a növekedési hitelprogramon (NPH) keresztül olyan szektorokat is támogatott a kormány, ami az exportunkat is diverzifikálja. Exportunk 13%-a azonban ma még autógyártás.

Beruházási rátánk 20% fölé került, ami a gazdaság növekedését segíti. Nettó adósságunkat törlesztjük folyamatosan. Hazánk növekedése alapvetõen a hitelezés növekedése nélkül valósult meg, de az lenne egészséges, ha a bankok finanszíroznák a fejlesztéseket, ezért folytat konzultációt a bankokkal a kormány – mondta Varga Mihály.

A globális gazdasági fejlõdés kilátásai kapcsán a miniszter megjegyezte, hogy az IMF közgyûlésén nem a migráns-kérdés, vagy a kínai gazdaság lassulása volt a fõ téma – utóbbi a német gazdaságon keresztül érinthet minket – hanem a nyersanyag árak csökkenése. Azok az országok ugyanis, amelyek a gazdasági növekedésüket a nyersanyag-bevételükre építették, elég nagy bajban lesznek, ami újabb negatív spirált indíthat a világgazdaságban.

Az autógyártást érintõ emissziós-botrány esetében ki kell várni, hogy mi fog történni, milyen hatással lesz ez az egész autógyártásra. Ha szerencsénk van, átmeneti lesz a hatás, ami a hazai Opel és Audi mûködését sem érinti majd radikálisan. Németországban azonban több autógyártónál is csökkentik a kapacitásokat, aminek áttételei lehetnek más autógyártó országokra, így hazánkra is. Egy biztos: folytatni kell a magyar ipar szerkezetének diverzifikálását. Turizmus, gyógyszeripar, élelmiszer-gyártás nagyobb figyelmet kaphatnak – közölte Varga.

A szektornak is sokat köszönhet az ország

Varga Mihály elmondta, hogy a pénzügyi, biztosítási szektor tõkeellátottsága, befektetései is hozzájárultak az elmúlt évek növekedésének. A biztosítási szerzõdések száma a válság után visszaesett, de 2014-ben már növekedés történt. Ez részben a lakossági szektornál több pénzt hagyó intézkedéseknek is köszönhetõ, ami idén is folytatódhat.

A magyar parlament már elfogadta a 2016-os költségvetést és adótörvényeket. A szja-nál 15%-os adókulcs lesz, ami 120 milliárd forintos adóbevétel-csökkenést jelent a költségvetésben, egyúttal azonban ennyivel több pénz marad a lakosságnál, ami a biztosítási szektor számára is elõnyös.

A nyugdíjbiztosítás, egészségbiztosítás esetében a jogszabály-módosításokban a kormány eddig is ez után is partner lesz – közölte Varga. A nemzetgazdasági miniszter elõadásában megköszönte a 2000 milliárd forintos állampapír-befektetésekhez való hozzájárulását a biztosítási szektornak.

Szektor elõtt álló feladatok

A Szolvencia II-t ültették át a 2016. január 1-jén életbe lépõ új Biztosítási törvénybe, amivel erõsíteni kívánják a fogyasztóvédelmet. Az új törvényben a biztosításokban és viszontbiztosításokban rejlõ kockázatokhoz igazodnak a tõkemegfelelés szabályai. A kisbiztosítók körében megkülönböztetik a 300 milliárd forintnál kisebb díjbevételû társaságokat, amelyek jórészt mezõgazdasági biztosításokkal foglalkoznak. Rájuk enyhébb követelmények vonatkoznak majd.