A mostani tendenciák alapján a XXI. század végére bõ egy fok és nem egész hat fok közötti változást becsülhetünk a XX. század utolsó húsz évének átlagához képest – mondta az Euronewsnak Mika János éghajlatkutató. Mivel eddig az óceánok melegedése zajlott igazán. Ha a tengervíz átadja ezt a hõt a levegõnek, akkor tovább nõ az átlaghõmérséklet, így egy foknál kevesebbel aligha ússzuk meg a legjobb esetben is – teszi hozzá a szakértõ.

A XX. század utolsó évtizedeiben a tengervíz szintje 19 centiméterrel emelkedett. Eközben a világ népességének a fele a tengerpartokon él. A sós víz benyomulása, a talajvíz emelkedése, a gátak építése közvetlen probléma, de a drágábban lebonyolítható kereskedelem a fogyasztói árakat is emeli.

Az ivóvízkészletek Közép-Európában szerencsére nem gleccserekbõl táplálkoznak, hanem a vízgyûjtõ terület csapadékából, így a gleccserek olvadása ebbõl a szempontból nálunk nem jelent problémát, mint például Délkelet-Ázsiában.

Európában tõlünk délre, a mediterrán térségben elsivatagosodás várható, északabbra pedig csapadékosabb idõjárás. Magyarországon eleinte a csapadék csökkenése jelentkezik a modellekben. Éves összegben nem különösebben nagy ez a csökkenés, de rossz a megoszlása. Fõleg a nyári félévre esik a csökkenés, amit a téli félévben bár kompenzál enyhe növekedés, de nem akkor van a növénytakarónak szüksége a vízre.

A kibocsátás mérsékléséért azért érdemes összefogni, mert a felmelegedést okozó gázok hosszan a légkörben maradnak, bárhol szennyezik ezekkel a levegõt, az egész Föld légkörének szén-dioxid koncentrációját erõsíteni fogják. 70-80 százalékkal kevesebbet szabadna kibocsátanunk, ennél többet nem képes feldolgozni a természet – figyelmeztet Mika János. Senki nem javasolja ezt egyszerre meglépni, de szépen lassan, egyre erõsödõ vállalásokkal kell efelé menni.
3 fok fölé nem szabad engedni a melegedést, e fölött már meghaladja a tudásunkat, hogy hol következnek be olyan nem visszafordítható folyamatok, mint például az antarktiszi Ross-tengernél lévõ jégtakaró megolvadása. Ez a jégtömb egy hatalmas sziklán ül, vagyis a kontinentális talapzat tartja. Ha a melegedés hatására megolvad, és becsusszan a világóceánba, öt méterrel emeli meg mindenhol a tengerek szintjét. Arkhimédész törvénye, mintha egy hatalmas testet dobnánk egy edény vízbe. Beláthatatlan következményei lehetnek, inkább ne próbáljuk ki!

Az sem mindegy, hova megy a pénz

A Bank of England nemrég kiadott közleménye szerint a befektetett pénzeket illetõen sem mellékes, hogy a pénz hova kerül – mondta Ámon Ada, az E3G európai zöld szervezet berlini stratégiai tanácsadója az Euronewsnak. Például ha olyan infrastrukturális beruházásokba fektették a tõkét, amiket egy, a klímaváltozás miatt a közeljövõben történõ katasztrófa megrongál, akkor teljes portfóliók omolhatnak be. Néhány hete az európai biztosító társaságok is arra az egyhangú véleményre jutottak, hogy a hõmérséklet emelkedésével nekik is kell foglalkozniuk, és tevékenységüket az éghajlati körülményekhez kell igazítaniuk. Tehát a pénz nagyon is számít, ugyanis a tõke is véges.

Az energiahatékonyságot tehát prioritássá kell tenni, méghozzá úgy, hogy az energiahatékonysági beruházásokra kellene áldozni egy jelentõs részét azoknak a hatalmas összegeknek, amiket az infrastruktúrafejlesztésbe fektetnek. Az infrastruktúra fejlesztése sok esetben állami feladat, ezért fontos, hogy az energiahatékonyság állami szinten is az elsõ szempontok egyike legyen az ilyen beruházásoknál. Mivel a lakosság nem rendelkezik az épületállományon elvégzendõ beruházások fedezetével, kormányzati szinten kell segíteni az energia hatékony felhasználását.

Magyarországon a lakóépületek 75 százaléka nem felel meg az Európai Unió sztenderdjeinek, de a magyarok igényeinek sem. A mindenkori kormány felelõssége, hogy ezek az energetikai beruházások megtörténjenek. Magyarország ezzel nemcsak klímavédelmi lépéseket tenne, de a modernitásban is elõre lépne.

A klímacsúcsok eredményességét nehezíti, hogy a világ energiatermelése több mint 80 százalékban a fosszilis hordozók égetésén alapul. Ez az, ami pörgeti a gazdaságot, és minden ország azt szeretné, ha a gazdasági mutatói javulnának. Ennek ellenére egyre több szakértõ reméli, hogy a közelgõ párizsi klímacsúcson végre sikerül áttörést elérni.