Alapvetõen az autóval kapcsolatos biztosítások igen drágák a biztosító társaságoknak, hiszen ezek igénylik a legnagyobb háttérszervezetet és adminisztrációt. Ennek ellenére a kötelezõ biztosítások díja pár év alatt a felére-harmadára esett vissza.

Azzal, hogy a szerzõdések fordulója immár nem az év vége, hanem a 2010. január 1-je után vásárolt jármûveknél maga a vásárlás idõpontja, a szerzõdések idõbeni eloszlása egyre egyenletesebb lesz. Nagyjából 4-5 év múlva már nem lesz kampányidõszak, mint eddig, amely a kiélezett árversenyt is tompíthatja. Ennek jelei már most látszódnak, sok évközi váltó ugyanis kampány nélkül nem veszi a fáradságot, hogy összehasonlítsa a díjakat, egyszerûen csak hosszabbít.

Egyelõre nem valószínû az árak további csökkenése a Privátbankár által megkérdezett Kaszab Attila, a K&H Biztosító nem-élet üzletág vezetõje szerint, aki stagnálást vár a következõ évekre, majd 2014-tõl pedig növekedést. A versenytársak viselkedése azonban megjósolhatatlan, ez pedig nagy hatással van az árképzésre – véli Kaszab.

Hasonlóan vélekedik Ilics László is, a Generali-Providencia Biztosító Zrt. vezérigazgató-helyettese, aki a Privátbankár megkeresésére elmondta, a legutóbbi kampányban néhány biztosító olyan díjakkal állt elõ, ami megkérdõjelezi számukra a kötelezõ biztosítás hosszú távú fenntarthatóságát. Az eddigi tapasztalatok szerint egy - egy biztosító két évig tudta tartani dömpingdíjait, majd tetemes veszteségek után stratégiájának felülvizsgálatára kényszerült, vagy csõdbe is ment. Persze a gyors üzletszerzésre mindig akadnak újabb jelentkezõk - tette hozzá Ilics, aki szerint 2012 még az enyhe díjcsökkenésrõl fog szólni, de egy rövidebb konszolidáció után nagyjából két év múlva a díjak már akár emelkedhetnek is.

Papp Lászlóné, az Aegon Magyarország gépjármû üzletágának igazgatója szerint lesznek, akik díjemelkedéssel szembesülhetnek idén: nem számítunk további jelentõs díjcsökkenésre, sõt esetlegesen néhány szegmensben akár minimális emelkedés is elképzelhetõ, de a korábbi évek díjcsökkenésének lesznek még áthúzódó hatásai, amelyek 2012. évben még érezhetõek lesznek.

Kaszab Attila szerint az átlagdíjak csökkentését az is lehetõvé tette az elmúlt években, hogy a közlekedési szabályok szigorodtak, ezáltal a baleseti statisztikák is javultak. Paradox módon a válság is támogatta az üzletágat, hiszen a magas üzemanyagárak miatt az ügyfelek kevesebbszer ülnek autóba, tovább javítva a kár-statisztikákat. Mindazonáltal ez utóbbi további javulására a jövõben már nem lehet számítani. Más piacokkal összevetve a magyar kgfb-díjak ma már szélsõségesen alacsonynak tekinthetõk.

Az online alkuszok megjelenésével az árak gyorsan, egyszerûen és könnyedén összehasonlíthatóak lettek. Kaszab szerint a következõ években viszont a szolgáltatások transzparenciája kerülhet terítékre.

Az Aegonnál a Privátbankár kérdésére elmondták, ebben az évben már nem érezhetõ a baleseti statisztikák javulása, így vélhetõen a káresemények számában már a 400 forint körüli benzinár hatása minimális csökkenést eredményezhet, amit viszont ellensúlyoz az alkatrészárak és munkadíjak emelkedése.

Sõt, Papp Lászlóné szerint a 2011. évi új kötésû kgfb-díjak (kárszükségletek és a valósan felmerülõ költségek alapján) megközelítõleg 15-20%-al kisebbek, mint amelyet egy normál mûködésû versenypiac eredményezne. Nem kérdés tehát, hogy ez a díjszint irreális. Az Aegon üzletági vezetõje szerint az sem kérdés ma már, hogy csak az ügyfél akvizíciós cél az, amely a kgfb-üzletág szerzési céljait fenntartja. Ugyanakkor több biztosító vezetõje megerõsítette, hogy a kgfb-hez kapcsolt egyéb biztosítások nem arattak nagy sikert Magyarországon, a keresztértékesítés csõdöt mondott - miközben 200 ezer szerzõdött kötelezõs ügyfél alatt lehetetlen nyereségesen üzemeltetni ezt az üzletágat.

További súlyos problémákat okozhat a kormány baleseti adó terve. Egyes alkuszok számítása szerint a \"baleseti adó\" néven emlegetett sarc akár negyedével is emelheti a kgfb-díjak szintjét. A baleseti adó - melyre európai példa nincs - ráadásul növelheti a bankadó alapját képezõ korrigált díjbevételt is, vagyis másodkörben is többletkiadást generál a piaci szereplõknek.