A legújabb tudományos eredmények és vizsgálati technikák alkalmazásával, illetve az emberek nagyobb arányú részvételével jelentősen csökkenthető lenne a rák okozta halálozás az Európai Unióban – ez az egyik legfőbb megállapítása annak jelentésnek, amelyet Magyarországon a Magyar Tudományos Akadémia Székházában mutattak be.
A rák az egyik vezető halálok az egész fejlett világban, így az Európai Unióban is. A népesség idősödésével ráadásul a daganatos megbetegedések gyakorisága nő, ez pedig hatalmas terhet ró a betegre, a családjára, illetve az egész társadalomra, hiszen Európában a rák éves gazdasági károkozása meghaladja a 100 milliárd eurót (38,2 ezer milliárd forintot).
Ennek érdekében indította útjára az Európai Bizottság az „Európa legyőzi a rákot” tervet (Europe’s Beating Cancer Plan), amelynek egyik legfontosabb eleme a megelőzés és a korai felismerés: vagyis a szűrőprogramok.
„2020-ban 1,3 millió ember halt meg rákos betegségben az Európai Unióban, és a daganatos megbetegedések száma tovább növekszik. Az egyetlen megoldás a korai felismerés, vagyis a szűrővizsgálatok hatékonyabbá tétele” – mondta Kondorosi Éva akadémikus, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatóprofesszora, aki az Európai Bizottság 7 tagú fő tudományos tanácsadói csoportjának tagjaként a rákszűrési ajánlások felelőse volt, amelyet a SAPEA (Science Advice for Policy by European Academies / Európai Akadémiák Tudományos Tanácsai a Szakpolitika Kialakítására) tudományos bizonyítékai alapján készítettek el. – „A mai rákszűrési gyakorlatot meghatározó iránymutatások esetenként már két évtizedesek. Ezek mára természetes módon elavultak, hiszen folyamatosan születnek újabb tudományos eredmények, illetve új technikai lehetőségeket fejlesztettek ki. Mindezek miatt egyértelműen szükséges a meglévő rákszűrési stratégiák frissítése.”
A célok szerint három éven belül az érintettek 90 százalékának biztosítani kell az emlő-, a méhnyak- és a vastagbélrák szűrésének lehetőségét. Ezek hatékonysága ma már egészen kimagasló, hála a tudományos felfedezéseknek és a technikai és biotechnológiai újításoknak. Elengedhetetlen ugyanakkor, hogy a tudományos eredményeket a kutatási terület leghivatottabb szakértői elemezzék és értékeljék, aminek alapján a tudományos tanácsadó szervezetek megalapozott iránymutatást tudnak adni a politikai döntéshozóknak. Ezt tette ebben az esetben a SAPEA közössége is, amely a minap tartotta konferenciáját a témáról az MTA Székházban.
„A szív- és érrendszeri megbetegedésekből fakadó halálozás csökkenésével a rák vált az elmúlt évtizedben a vezető halálokká Európában. Köszönhetően a gyógyítás fejlődésének, egyre többen élik túl a rákot, de a túlélők is nagy terhet rónak a társadalomra. Ezért sürgős, hogy átfogó és integrált válaszokat találjunk a rák kihívásaira” – mondta a konferencián tartott beszédében Kosztolányi György, az MTA alelnöke. – „Gyermekorvosként teljes mértékben egyetértek a szűrés szükségességével, de azt is tudom, hogy milyen összetett feladat a valóban hatékony szűrőprogramok megszervezése. Ezek koordinációt és többleterőforrásokat igényelnek a szakemberektől és az intézetektől egyaránt.”
„Az ajánlásainkba csak azon ráktípusok szűrésének fejlesztését vettük be, amelyeknél egyértelműen kimutatható a szűrés pozitív, halandóságot csökkentő hatása – emelte ki Kondorosi Éva. – Vannak olyan ráktípusok, például a méhtestrák, amelyeknél nem mutatható ki a szűrés pozitív hatása a betegség korai felismerésében, de rengeteg más daganattípusnál ez egyértelmű. Minél könnyebb technikailag a vizsgálat, annál hatékonyabba felismerés. Ma már vannak olyan rákszűrések is, amelyekhez akár az érintett személy otthon, magának is leveheti a vizsgálathoz szükséges mintát.”
A SAPEA ajánlásai három fő üzenetet fogalmaznak meg. A konzorcium szerint biztosítani kell, hogy a meglévő szűrési programok a legmodernebb, élvonalbeli tudományos eredményeket hasznosítsák, és e programok integráns részét képezzék a teljes rákkezelési stratégiának. Emellett ki kell terjeszteni a szűrési programokat minden olyan daganatos betegségre, amelynél e beavatkozásoknak jó az előny-kockázat arányuk, pénzügyileg megvalósítható, és a költségei indokolhatóak a várható eredmények fényében. Olyan új szűrőtechnológiák széles körű alkalmazását javasolják például, mint az alacsony dózisú CT a dohányosok tüdőrákszűrésére, a prosztataspecifikus antigének vizsgálata a prosztatarák korai felismerése érdekében vagy a Helicobacter-teszt a gyomorrák kimutatására. Végül pedig felhívják a figyelmet arra is, hogy a gyorsan fejlődő technikai lehetőségeket is azonnal ki kell használni a korai felismerés előmozdítására. A gyors reagálás érdekében ki kell alakítani a folyamatosan frissülő ajánlások rendszerét, és egységesíteni kell a tagállamok szűrőprogramjait meghatározó protokollokat az Unióban.