Mibõl lesz nyugdíjunk? Csak a lakosság harmadának van erre félretéve
2016.01.29
Az aktuáriusi számítások borúsabb képet mutatnak a nyugdíjrendszer jövõjérõl, mint a hivatalos kalkulációk" – mondta Vékás Péter aktuárius, egyetemi oktató a Privátbankár Foglalkoztatás-Öngondoskodás 2016 konferenciájának kerekasztal-beszélgetésén. Számításaik szerint 2026-ig biztosított az egyensúly a jelenlegi szabályok mellett. Ahhoz, hogy a nyugdíjrendszer hosszú távon is egyensúlyban maradjon, elégséges lenne, ha például három évente fél évvel, 67 évig emelkedne a nyugdíjkorhatár – írja a privatbankar.hu.

Az aktuárius felhívta a figyelmet arra, hogy a szülési életkor drasztikusan kitolódott az utóbbi idõben, valamint az EU átlagához képest kedvezõtlenebbek a hazai válási és házassági ráták.

Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke elmondta, hoy rendszeresen végeznek közvélemény-kutatásokat, és a legutóbbiból kiderült, hogy a gazdaságilag aktív népesség 60 százaléka takarékoskodik, de csak 33 százaléknak van nyugdíjcélú megtakarítása, és csak 22 százaléknak van önkéntes nyugdíjpénztári tagsága.

Így itt még sok lehetõség van, fel lehetne fejleszteni az ilyen célú megtakarításokat. Az elnök fõleg a munkáltatók ösztönzését tartja jónak, mert a dolgozók jelentõs része nem képes ilyen típusú döntések meghozatalára, nem használja ki a meglevõ adókedvezményeket sem.

Palotai Dániel, az MNB vezetõ közgazdásza, ügyvezetõ igazgatója szerint a gyerekek számát is bele kellene venni a nyugdíjrendszerbe. Minimális mértékben ma is benne van, amikor a nõk nyugdíjánál figyelembe veszik a gyerekgondozással töltött idõt is. Jelenleg inkább a gyermekvállalás ellen szólnak érvek, amit szerinte sikeresen tudtak ellensúlyozni az utóbbi idõben a bevezetett kedvezmények.