Kisgergely Kornél, az MNB ügyvezetõ igazgatója többek között az alábbiakról beszélt a Portfolio konferenciáján:

• a biztosítási piac díjbevétele 2012 óta folyamatosan nõ, 2019-ben érheti el elõször az 1000 milliárd forintot, a növekedést az egy fõre jutó GDP bõvülése exponenciálisan segíti, 
• a szerzõdésszám immár nõ a folyamatos életbiztosítások piacán, ennek elsõdleges motorja az állami támogatással fûtött nyugdíjbiztosítás, 
• a nyugdíjbiztosítások részaránya az új szerzésekben állománydíj alapján 28%-ra nõtt, e termékek átlagdíja magasabb a több életbiztosításénál, 
• az MNB nyugdíjbiztosítási ajánlása effektívvé vált, a termékek immár javarészt beférnek a felügyelet által meghatározott sávba.
• Stabil, közbizalmat élvezõ pénzügyi szektort szeretne az MNB, ehhez 1. a TKM rendelettel, 2. Technikai kamatláb rendelettel, 3. Életbiztosítási igényfelmérõrõl szóló rendelettel már hozzájárult, és folyamatban van egy unit-linked ajánlás kiadása. 
• 2016-tól, illetve 2017. január 1-tõl számos új rendelkezés lép életbe a biztosítási törvény részeként is. 
• Totális félrértékesítések történnek az életbiztosítások értékesítése során. Az orvossal sem fordul elõ, hogy aranyérre szemcseppet ír, a biztosítási piacon is fel kell számolni a missellinget - fogalmazott Kisgergely. Ezt szolgálja az igényfelmérõ bevezetése, amely március 1-tõl kötelezõ az értékesítésben. 
• Az MNB fontosnak tartja, hogy konszenzus alakuljon ki az unit-linked termékek szabályozásában a szakmával. 
• A 10 éves sztenderd unit-linked biztosítások 40%-a a nyugdíjbiztosításoknál érvényes TKM-limiteknek nem felel meg, a biztosítóknak költségeik csökkentésével kellene javítaniuk a helyzeten. Az MNB a TKM-limiteket a nem nyugdíjcélú unit-linked termékeknél is alkalmazná. 
• A jegybank szeretné, hogy az életbiztosítások kockázati költsége ne a TKM-ben legyen bemutatva. 
• Számos biztosító a kezdeti befizetéseket nem fekteti be, hanem csak a vélt értékét mutatja ki, de valójában költségként levonja. Az MNB új szabályozása szerint ez a praktika megszûnne, mivel csak olyan befektetési egységeket mutathat ki a biztosító, amelyek ténylegesen be vannak fektetve. Így a kezdeti egységek vélt értéke helyetti kimutatás helyett a befektetés tényleges költségekkel terhelt értékét mutatnák a biztosítási szerzõdések, így az ügyfél láthatja, hogy a kezdeti költség ténylegesen mekkora értéket képez. Emellett a TKM elvárt értékének a szabályozása csökkentené ezt a költségelvonás mértékét is. 
• Az MNB költségtranszparenciát is szeretne, ennek nem tökéletes eszköze a ma létezõ TKM. Az MNB azt szeretné, hogy a megtakarítással kapcsolatos felmerülõ díjak száma lehetõleg ne legyen több 3 költségtípusnál (kezdeti, fenntartási, adminisztrációs költség).