A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzõi közölték: korábbi várakozásukkal ellentétben most már nem számolnak azzal, hogy az MNB már kedden csökkenti alapkamatát. Új alapeseti elõrejelzésük az, hogy elsõ lépésként májusban 0,15 százalékponttal 1,20 százalékra csökken a jegybanki kamat.

A ház szerint a monetáris tanács 0,10-0,15 százalékpontos lépésekkel 1,00 százalékra, esetleg ennél alacsonyabbra csökkenti az irányadó MNB-kamatot a ciklus végére.

A JP Morgan elemzõi ugyanakkor továbbra is látnak esélyt arra, hogy az új kamatcsökkentési ciklus már kedden elkezdõdik. 

Hangsúlyozzák azt a véleményüket is, hogy a várható monetáris enyhítés fõ hajtóereje nem az infláció, mivel az MNB-nek egyéb célja is van: szeretne például gyengébb forintot a gazdasági növekedés és az infláció egyidejû élénkítése végett.

A JP Morgan londoni elemzõi 2016 végére is csak 1,6 százalékos tizenkét havi inflációt várnak Magyarországon, rövid távon pedig azzal számolnak, hogy az éves összevetésû infláció ismét enyhe mértékben mínuszba fordul egy idõre az alacsony olajárak miatt.
Ezt más nagy londoni házak is jósolják.

A Morgan Stanley pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének feltörekvõ piacokkal foglalkozó elemzõi szerint a teljes kosárra számolt tizenkét havi infláció már májusban ismét negatív lesz, és egészen szeptemberig mínuszban marad.

A maginfláció továbbra is figyelemreméltó mértékben stabil, az ingatlanárak pedig 18 hónapja meglehetõsen gyorsan emelkednek, és e két tényezõ a Morgan Stanley londoni elemzõi szerint arra vall, hogy a teljes kosárra számolt infláció nem jelzi teljes egészében a magyar gazdaságban érvényesülõ tényleges inflációs nyomást.

A ház véleménye szerint ugyanakkor ezzel együtt is a teljes kosárra számolt infláció, valamint az Európai Központi Bank (EKB) enyhítési alapállása fogja rövid távon meghatározni az MNB reagálását, és ez további monetáris enyhítéshez vezet.

Úgy vélik, az MNB az új inflációs jelentésében meredeken, valamivel zéró fölötti szintre csökkenti az idei átlagos inflációra szóló prognózisát.

A ház szerint lehetséges, hogy a monetáris tanács ennek nyomán már kedden csökkenti a jegybanki alapkamatot, de a cég elemzõi valószínûbbnek tartják, hogy az MNB ezzel kivár áprilisig vagy májusig.

Minden tényezõt egybevetve a Morgan Stanley elemzõi azzal számolnak, hogy az MNB a második negyedévben 1,00 százalékra csökkenti alapkamatát a jelenlegi 1,35 százalékról.

A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni elemzõrészlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) feltörekvõ piacokkal foglalkozó közgazdászai ugyancsak arra a következtetésre jutottak Budapesten tett minapi tájékozódó látogatásuk alapján, hogy az MNB 0,35 százalékponttal 1,00 százalékra csökkenti alapkamatát az idén.

A ház azzal számol, hogy az újabb kamatcsökkentési ciklus a második negyedévben kezdõdhet, kisebb, 0,10-0,15 százalékpontos lépésekkel.
A Commerzbank - az egyik legnagyobb európai pénzügyi szolgáltató csoport - londoni befektetési részlegének elemzõi alapeseti elõrejelzésükben szintén azt valószínûsítik, hogy az MNB az idei év végéig 1,00 százalékra csökkenti alapkamatát.

A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni elemzõinek alapeseti elõrejelzése az, hogy a monetáris tanács a keddi kamatdöntõ ülésen még nem módosítja az 1,35 százalékos alapkamatot. A ház szerint ugyanakkor az alacsony infláció és a forint ereje miatt "van egy csekély esély" arra is, hogy az MNB már kedden kamatcsökkentést jelent be.

A GS londoni elemzõi szerint azonban az MNB valószínûleg megvárja, hogy a monetáris eszköztár legutóbbi átalakítása teljes mértékben kifejtse hatásait, és csak ezután dönti el, hogy szükséges-e a kamatcsökkentés.