A pénzügyi közvetítõrendszert érintõ egyes törvények módosításáról címet viselõ törvényjavaslat - amely az Országgyûlés honlapján olvasható - 17 törvényt módosít. A tõkepiaci törvény kiegészül a befektetõk szempontjából fokozottan kockázatos kötvények - hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok - fogalmával. Ilyen a papír akkor, ha a tervezett kibocsátás mennyisége - és a kibocsátó legutolsó auditált beszámolójában szereplõ mérlegfõösszeg saját tõkén felüli összege - meghaladja a kibocsátó saját tõkéjét, a hitelintézetek esetében pedig a saját tõke tízszeresét. Hasonlóan kiemelten kockázatos a befektetõk szempontjából az, ha a hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír kibocsátója kevesebb mint egy éve mûködik, ha a kibocsátó, az ajánlattevõ, vagy az értékpapír szabályozott piacra történõ bevezetését kezdeményezõ személy és a forgalmazó felelõssége - a tájékoztatóval kapcsolatosan - nem egyetemleges.
Ugyancsak a tõkepiaci törvénybe került be egy új fejezet, amely a jogsértésekrõl szóló bejelentések felügyeleti kezelését tartalmazza. Így a felügyelet - a jogsértésrõl szóló bejelentések átvétele és nyomon követése céljára - független és önálló kommunikációs csatornákat jelöl ki, amelyek biztonságosak, és biztosítják az információk bizalmas kezelését. A kijelölt kommunikációs csatornákat akkor lehet függetlennek és önállónak tekinteni, ha elkülönülnek a felügyelet általános kommunikációs csatornáitól és biztosítják az információk sértetlenségét, bizalmas jellegét, továbbá megakadályozzák az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést.
A felügyelet a honlapjának elkülönült részén, könnyen hozzáférhetõ módon, közzéteszi a jogsértésrõl szóló bejelentések átvételére és nyomon követésére, valamint a kijelölt munkatársakkal való kapcsolatfelvételre szolgáló kommunikációs csatornákat.
Átírják a kgfb-szabályokat
Viszonylag nagy terjedelemben módosul a kötelezõ gépjármû felelõsségbiztosítási (kgfb) törvény. Kiemelésre érdemes az a változás, amely szerint az eddig forintban számított kártérítési limiteket a jövõben euróban adja meg a törvény. Így az egy biztosítási eseményre - a károsultak számától függetlenül - a biztosító dologi károk esetén egymillió-kettõszázhúszezer eurónak, míg a személyi sérüléses károknál 6 millió 70 ezer eurónak megfelelõ összegig köteles helytállni.
A jelenlegi összeg - ebben a sorrendben - 500 millió, illetve 1,6 milliárd forint. A forintra történõ átszámítás úgy történik, hogy az elõzõ év elsõ 10 hónapjának az MNB által közzétett hivatalos árfolyamot kell átlagolni, majd pedig milliós értékre kerekíteni azt.
Amennyiben a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) által kezelt Kártalanítási Számla fizeti ki a kárt - mert például nem volt kgfb a kocsin - akkor az autó vezetõjétõl a következõ esetekben követelheti az általa kifizetett összeget: ha a gépjármûvet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertõl befolyásolt állapotban vezette; ha nem volt jogosítványa, illetve ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozta.
Alapkövetelmény a jó üzleti hírnév
Szintén ennek a törvénynek új szabálya az, hogy a tõzsde a szabályzatában elõírhatja a következõt: a tõzsdei termék bevezetésének és forgalomban tartásának feltétele, hogy a kibocsátó jó üzleti hírnévvel rendelkezzen, de ennek elõírása esetén a tõzsde köteles szabályzatában meghatározni, hogy a jó üzleti hírnév megléte miképpen igazolható.
Szigorítják a kapcsolt értékesítést
A pénzforgalmi szolgáltatásról szóló törvényben új elem az, hogy ha a bank a számláját más szolgáltatással együtt kínálja, akkor tájékoztatni kell az ügyfelet arról, hogy a számlához nem kapcsolódó szolgáltatásra köthetõ-e külön szerzõdés, és ha igen, akkor az mennyibe kerül. A bank magánszeméllyel köteles bankszámla szerzõdést kötni akkor, ha az illetõ megfelel a jogszabályi feltételeknek.
A jegybanktörvény egyik módosítása a Pénzügyi Békéltetõ Testülettel kapcsolatos. A testületnek, az ügyfél meghallgatásáról szóló értesítésben ki kell térnie arra, hogy a megtett egyezségi ajánlat elfogadása elõtt az ügyfél szabadon dönthet arról, elfogadja a testület ajánlását, illetve az egyezségi ajánlatot vagy a kötelezõ határozatot. Az információ kiterjed arra is, hogy a testületi eljárás nem zárja ki a bírósági utat. Arra is utalni kell, hogy a testület döntése eltérhet a bíróság által meghozott határozattól.
A biztosítási törvény módosítása - egyebek mellett - kitér a befektetési egységekhez kötött (unit linked) életbiztosítások tartalékainak a befektetésére is. A befektetést - a befektetési politikával összhangban - szakszerûen, tisztességesen, átláthatóan, kellõ gondossággal és az ügyfél érdekében kell elvégezni. Ezeknél a biztosításoknál az éves befizetésbõl le kell vonni a kockázati elemre jutó díjrészt, majd pedig elsõ évben a befizetés 20, a másodikban 50, míg a harmadik évben - és az azt követõ években is - 80 százalékát kell befektetni. Ez a szabály az alkuszi jutalékot is befolyásolja. A biztosító köteles az általa felszámított bármely díjat, költséget vagy jutalékot - továbbá a képzett tartalék arányában felszámított elvonást - úgy megnevezni, hogy abból egyértelmûen megállapítható legyen ezek célja és a mögöttes tartalma.