Magyar bankrendszer: a háztartási hitelek negyede problémás
2011.10.07
A bankrendszer hitelezési aktivitása továbbra is csökken; a portfólió minõsége romlik, de ez nem minden banknál párosult az értékvesztés-képzés növekedésével, ami további kockázatokat jelenthet; a jó eredmény mögött egyedi tételek, egy-egy bank kiugró teljesítménye áll; a tõkemegfelelés szintje jó, de a végtörlesztési jogszabály alkalmazásával jelentõs negatív fordulat is bekövetkezhet - állapítja meg Marsi Erika, a Nemzetközi Bankárképzõ Központ alelnöke a bankrendszer elsõ félévi tevékenységérõl készült elemzésében.

A bankrendszer mérlegfõösszegének csökkenése – amely éves szinten 2.300 milliárd forintot tett ki – eszközoldalon a hitelek, míg forrásoldalon meghatározóan a külföldi források állományának csökkenésébõl adódott. A hitelállományon belül a nem pénzügyi vállatok bruttó hitelállománya 10 százalékkal, míg a háztartásoké 5 százalékkal esett vissza. Forrásoldalon a külföldi források 22 százalékkal, míg a hazai megtakarítások 1,5 százalékkal csökkentek.

A kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitelek állománya egy év alatt 7,4 százalékkal csökkent; a hitelhez jutók száma 15 százalékkal, míg a folyósított hitelek összege 25 százalékkal mérséklõdött.

A vállalati hitelek kockázati költsége egy év alatt 2,5 százalékponttal emelkedett, ami éves szinten 100 milliárd forintot meghaladó veszteséget okozott. A 90 napon túl lejárt hitelállomány 2011. június végére 13,6 százalékra nõtt (éves szinten 150 milliárd forinttal emelkedett).

A lakossági hitelek bruttó állománya egy év alatt közel 4,5 százalékkal, ezen belül a devizaalapú hiteleké 10 százalékkal esett vissza, miközben a forinthitelek állománya 7,3 százalékkal növekedett. Jelentõsebb bõvülés (8,5 százalék) csak a folyószámlahiteleknél volt, de ezek jelentõs része hitelátstrukturáláshoz kapcsolódott. A szabad felhasználású jelzáloghitelek 2,6, míg a lakáscélú jelzáloghitelek 3,3 százalékkal csökkentek.

Egy év alatt a háztartások hiteleinek kockázati költsége 1,6 százalékponttal emelkedett, amelynek az eredményrontó hatása közel 100 milliárd forint volt.

A háztartási hitelállomány közel negyedét érintik valamilyen szintû fizetési problémák, ami sem a végtörlesztéssel, sem az átmeneti alacsonyabb árfolyamszintû törlesztéssel nem oldható meg. A háztartások hiteleinek már több mint 10 százalékát átstrukturálták, ennek azonban egynegyede újra 90 napon túl lejárttá vált.

Az összesített hitel/betét mutató valamelyest javult, de még mindig magas, 146 százalék volt június végén. A bankrendszer saját tõkéje az elmúlt egy évben nem változott érdemben.

A bankrendszer elsõ félévi adózott eredménye 141 milliárd forint, ami - figyelembe véve a bankadó idõarányos 60 milliárd forintos összegét is – rendkívül jónak mondható. A bankrendszer adózott eredményének közel 98 százalékát az elsõ tíz legnagyobb bank adja. Az elsõ tíz bankból öt bank jövedelmezõsége jónak mondató, ötnél pedig a veszteség jelentõs tõkevesztéssel is járt.