Megindulhat a brit tömeg Kelet-Közép-Európa felé
2011.10.07
A brit kormányzati megszorító intézkedéseknek köszönhetõen egyre nagyobb tömegek indulhatnak külföldre gyógykezelés céljából, amennyiben a brit egészségbiztosító (NHS) várólistája tovább növekszik. Az Economist Intelligence Unit legfrissebb jelentése szerint az új EU-tagállamok, köztük Lengyelország és Bulgária lehetnek a gyógyturizmus legkedveltebb célpontjai.

A „Travelling for health: the potential for medical tourism\" címet viselõ jelentés az orvosi turizmus növekedése mögött álló keresleti és kínálati tényezõket vizsgálja. Azt jósolja, hogy a demográfiai változásoknak, és a korlátozott egészségügyi költségvetéseknek köszönhetõen a gyógyturizmusban változások állnak be. Míg korábban a fejlõdõ országok gazdag állampolgárai látogatták a fejlett országok rangos kórházait, most a britek kezdenek külföldre utazni olcsóbb orvosi ellátás után kutatva.

A brit betegek többsége az NHS keretében nem igénybe vehetõ ellátásokért megy külföldre, vagy azért mert nem fizeti a pénztár, vagy azért mert túl hosszú a várólista. Ezt a tendenciát tovább erõsítheti a határokon átnyúló egészségügyi szolgáltatásokról szóló EU irányelv, melyet idén januárban fogadtak el, és 2013-ban lép hatályba. Az irányelv kimondja, hogy a külföldi kezelésért kifizetett összegek visszatérítendõk a betegeknek, amely azt eredményezheti, hogy több nyugat-európai utazhat majd Kelet-Európába ellátásért.

A jelentés az USA piacát is megvizsgálja, ahol az amerikai egészségügyi reform – melynek következtében ugyan több amerikai válik biztosítottá – szintén a gyógyturizmust ösztönzi, mivel az anyagilag szorongatott cégek és biztosítók olcsóbb kezelési lehetõségeket keresnek, hogy díjaikat alacsonyan tudják tartani.

A jelentés megállapítja, hogy az iparát fõ hajtóerejének az alacsonyabb költségek, valamint az orvosi szakértelem számítanak. Mindez a fejlõdõ országok malmára hajtja a vizet, melyek nem csak a bevételek növelése miatt érdekeltek az orvosi turizmus fellendítésében, hanem azért is, hogy szaktudásra tegyenek szert a születõben lévõ egészségügyi rendszereket illetõen.

Ennek érdekében a fogadó országoknak orvosi szakértelmet, alacsony költségeket és olyan környezetet kell biztosítaniuk, amely biztonságot nyújt mind a betegek, mind a magán-egészségügyi cégek számára. A jelentés 60 országra vonatkozóan tartalmaz adatokat, hogy mely országok nyújtják a legjobb kombinációját a fenti tényezõknek.

A rangsor élén Franciaország áll, míg a fejlett országok közül az Egyesült Államok és Németország szintén jó helyezést ért el orvosi ismereteket és az általános üzleti környezetet mérlegelve. Az Egyesült Királyság kevésbé jó helyen végzett, részben a viszonylag magas egészségügyi költségek, részben pedig a magán egészségügyi szektor kis mérete miatt.

Számos fejlõdõ ország is kezd felzárkózni a ragsorban, köszönhetõen az orvosi szakértelem és a költségek kedvezõ szintjének. Ide tartozik a jelentés szerint Mexikó, Lengyelország, Bulgária és India, ahol a középosztály fejlõdése is sokat lendít az iparág fejlõdésén. A jelentés szerint ezek az országok jó helyzetben vannak ahhoz, hogy a orvosi turizmus iparág jelentõs fejlõdést érjen el, amely egészségügyi munkahelyeket, orvosi szakértelmet és nem utolsó sorban bevételt teremthet.

Az elemzés azonban felhívja a figyelmet arra is, hogy a lehetõségek legjobb kihasználása érdekében a kormányoknak és a magánvállalatoknak együtt kell mûködniük.