A PSZÁF közérdekû igényérvényesítési eljárást kezdeményezett a CIB Bank Zrt.-vel szemben. A polgári perben a PSZÁF annak megállapítását kéri a bíróságtól, hogy a bank egyik, a lakossági bankkártyákkal kapcsolatos kárfelelõsségi szabálya jogsértõ és érvénytelen valamennyi érintett fogyasztó esetében.A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 2011. szeptember 29-én közérdekû igényérvényesítési keresetet nyújtott be a Fõvárosi Bíróságnál a CIB Bank Zrt. „Lakossági Üzletág Általános Szerzõdési Feltételek” elnevezésû Üzletszabályzatának egyik kikötése miatt. Ez kikötés a PSZÁF szerint a Polgári Törvénykönyvet és a pénzforgalmi törvényt megsértve az ügyfelek számára egyoldalúan, hátrányosan és – káresemény esetén – tisztességtelen anyagi hátrányt is okozva zárja ki a bank kárfelelõsségét akkor, ha az ügyfél a bankkártya alaplimitjénél magasabb napi limitet állít be a kártyatranzakciókra.
A CIB Bank Zrt. 2011. július 8-tól alkalmazott üzletszabályzatának egyik pontja szerint az alaplimitnél magasabb limitbeállítás esetén a kártyatranzakciókból származó minden kárt úgy tekint a bank, mint amely a kártyabirtokos súlyosan gondatlan szerzõdésszegése miatt állt elõ.
Önmagában tehát a magasabb limitbeállítás a bank Üzletszabályzata szerint minden kárfelelõsség alól mentesíti a bankot.
A bankkártyákkal kapcsolatos jóvá nem hagyott (azaz például a kártya ellopása után történt) fizetési mûveletek kárfelelõsségének mértékét, megoszlását a pénzforgalmi törvény szabja meg kötelezõen, ám az a CIB Bank Zrt. által megfogalmazott kimentési szabályt nem tartalmazza. A jogszabály szerint ugyanis a bank kizárólag az ügyfél csalárd eljárása, illetve a törvény által az ügyfél számára elõírt kötelezettségek szándékos vagy súlyosan gondatlan megsértése esetén mentesülhetne a kárfelelõsség alól. Egy hitelintézet ettõl eltérõen – ráadásul a felelõsséget egyoldalúan a fogyasztóra hárítva - nem állapíthat meg a maga számára mentesülést nyújtó feltételeket.
A banki üzletszabályzat e pontja a PSZÁF szerint tisztességtelen is. A CIB Bank Zrt. ugyanis az alaplimit megemelését önmagában nem tekinti súlyosan szerzõdésszegõ magatartásnak (hiszen a szerzõdést megköti), ugyanakkor mégis annak minõsíti akkor, ha az alaplimit megemelése után a bankkártya-tranzakcióból az alaplimiten felüli kár keletkezik. Így a bank lényegében ok-okozati összefüggés nélkül állapítja meg ügyfél felelõsségét, hiszen az alaplimit megemelését követõen harmadik személy jogellenes magatartásából eredõ kárért teszi felelõssé õt. A pénzforgalmi törvény szerint viszont a jóvá nem hagyott fizetési mûveletek fõszabálya szerint a bank a felelõs, amely csak a jogszabályban felsorolt kimentési okok esetén mentesülhet felelõssége alól.