Egy átlagos magyar az éves fizetésének közel háromszorosát elérõ megtakarítással rendelkezik, azonban ha az egy fõre esõ megtakarítást nézzük, akkor tizedannyija van, mint egy nyugat-európainak - derül ki a Bankmonitor.hu felmérésébõl, amelyben európai összevetésben vizsgálta a magyar lakosság megtakarításainak és hiteleinek alakulását.

Eszerint átlagosan fejenként 2,6 millió forint pénzügyi megtakarítással rendelkezünk, amely közel 20 százalékkal marad el a közép-európai átlagtól (annak ellenére, hogy az elmúlt években jelentõsen nõtt a hazai megtakarítások volumene).

Óriási különbségek vannak az egyes háztartások között, nagyobb számban találunk olyanokat, melyek nem is tudnak megtakarítani, míg van egy szûk csoport, akik jóval az átlag felett képesek félretenni. Nemzetközi viszonylatban viszont igazán jól állunk, a régiós átlag 2,38, vagyis a versenytársak közül pozitív értelemben lógunk ki a sorból.

A lemaradásunk viszont kézzel fogható a mediterrán és nyugat-európai országokhoz képes, míg mi az éves fizetésünk közel háromszorosának megfelelõ megtakarítással rendelkezünk, addig a fejlettebb országokban 5-6-szoros megtakarítások tekinthetõk átlagosnak. Ezen nincs mit csodálkozni, történelmi okokkal magyarázható (rendszerváltás, gazdasági sokkok), hogy bár a lemaradásunk fokozatosan csökkent, nem tudtuk a különbséget érdemben ledolgozni. A két végletet Európában egyébként Észtország és Hollandia jelenti, ahol rendre 1,15-szörös és 9,44-szeres a megtakarítások keresetekhez viszonyított aránya - derült ki a felmérésbõl.

Szemben a trendekkel

Az elemzés készítõi is megvizsgálták, hogy mennyi hitellel rendelkezik az átlag magyar.

Míg a V4-ek és Szlovénia országaiban (Magyarország nélkül) átlagosan 52 százalékkal nõtt a lakosság hitelállománya az elmúlt 7 évben, addig hazánkban 26 százalékos visszaesés tapasztalható. Fejenként mintegy 367 ezer forint hitellel nõhetne minden magyar adóssága ahhoz, hogy a közép-európai átlagra emelkedjen a magyar lakosság eladósodottsága.

A Bankmonitor.hu az éves teljes lakossági jövedelem tükrében is megvizsgálta a hitelállományt. A hitelt ugyanis a lakosság döntõ része jövedelembõl törleszti. Az alábbi grafikonon jól látszik, hogy a jövedelem arányéban is hazánkban a legkisebb a lakosság hitelállománya, az egy éves teljes jövedelem mintegy 80 százaléka.

Az elmúlt másfél évben pozitív jelek kezdtek körvonalazódni a lakáshitel piacon. Az ingatlanárak újból beinduló látványos emelkedésével a hitelfelvételi kedv is némi pozitív elmozdulást mutatott. A lakáshitel kamatok a jelenlegi 4 százalékos szintnél már vélhetõen nem fognak érdemben lejjebb mozdulni, így várhatóan itt körvonalazódhat elõször érdemi növekedés.

A teljes elemzés itt olvasható: http://bankmonitor.hu/cikk/fejenkent-367-ezer-ft-ot-nem-kerunk-a-banktol/