A hazai lakosság támogatja és érzékeli is a szürke- és feketegazdaság elleni kormányzati akciókat, ám az ehhez szükséges infrastruktúrát nem tartja minden területen kellõen kiépítettnek – derül ki a Nézõpont Intézet Gazdaságfehérítési Kerekasztalának közelmúltban végzett közvélemény-kutatásából.
A kutatásból kiderül: a magyarok döntõ többsége találkozik az adókerülés különbözõ válfajaival a nem bejelentett munkák elvállalásától, a csúszó- és hálapénz fizetéseken át a nyugtaadás elmaradásáig. A kutatás szerint legtöbben – 59 százalék – a vizsgált szektorok közül a háztartási szervizszolgáltatások – mint a vízvezeték-szerelés, kõmûves munka, takarítás stb. – esetében találkoztak azzal, hogy nem kaptak számlát/nyugtát a szolgáltatás igénybevétele során. A kiskereskedelemben 53, míg a vendéglátóipari egységeknél 19 százalékos a nyugtaadás elmulasztásának aránya a felmérés szerint, vagyis ebbõl a szempontból a szervizszolgáltatások mondhatók a legfertõzöttebbnek.
A csalások visszaszorítására az online eszközök alkalmazását megfelelõ eszköznek tartja a lakosság, így például elégedettek az elektronikus pénzforgalom bõvítésével is. Annak ellenére azonban – állapította meg a kutatás –, hogy a magyarok többsége elégedettnek mutatkozik a bankkártyás fizetés lehetõségeivel – a kártyahasználók 88 százaléka nyilatkozott így –, még mindig gyakori, hogy bár szeretnék, de lehetõség híján nem tudják használni a plasztiklapot. A válaszadók 53 százaléka nyilatkozott akként, hogy az elmúlt egy év során elõfordult vele, hogy szeretett volna, de nem tudott bankkártyával fizetni.
A Magyar Nemzeti Bank adatai alapján a kártyás fizetések száma 2015 elsõ negyedévéhez viszonyítva 22,1 százalékkal emelkedett, ám a bankkártyás fizetések arányának megoszlása eközben egyáltalán nem homogén az egyes kereskedelmi egységek között. Míg a válaszadók 79 százaléka úgy nyilatkozott, hogy szupermarketekben és plázákban rendszeresen fizet bankkártyával, a kisboltokban már csak 36, a vendéglátóipari egységekben pedig 21 százalék ez az arány. Egyes szolgáltatói szektorokban viszont elenyészõ a készpénzmentes fizetés aránya: ilyen
például a fodrász vagy a taxi, ahol mindössze 5 százaléknyi az olyan vásárlók aránya, akik kártyával egyenlítik ki a számlát.
Az online pénztárgép és az EKÁER kapcsán szintén támogatóan nyilatkoztak a válaszadók: 53 százalékuk szerint az online pénztárgép megfelelõ megoldást jelent a nyugtaadás elmulasztásának visszaszorítására, az áfacsalások ellen pedig 45 százalék szerint hatékonynak mondható a közúti áruforgalom ellenõrzése, vagyis az EKÁER. A megkérdezettek 13-15 százaléka azonban úgy vélekedett, hogy e rendszerek még nem elég hatékonyak. Figyelemre méltó megállapítása a felmérésnek, hogy az online pénztárgépek kötelezõ használatát az emberek elsõsorban a
nagy bevétellel rendelkezõ foglalkozásokra, így az ügyvédi irodákra, a fogorvosi rendelõkre és a plasztikai sebészekre terjesztenék ki.
A felmérésbõl egyértelmûen látszik, hogy az online pénztárgépet, az EKÁER-t és általában az elektronikus fizetést, a bankkártya-használatot megfelelõ megoldásnak tartják a magyarok a szürkegazdaság elleni harcban. Az emberek érzékelik a magyar gazdaság fertõzöttségét, de az az ellen való fellépést is érzékelik és értékelik.
A Nézõpont Intézet Gazdaságfehérítési Kerekasztalát 2016-ban hozta létre a Nézõpont Intézet azzal a céllal, hogy az átláthatóság, a korrupció, a szürkegazdaság kifehérítése és a közpénzügyek javítása témáival foglalkozzon. A kerekasztal munkájában pénzügyi szervezetek, tudományos intézmények, civilszervezetek és kormányzati szervek vesznek részt, közöttük tanácsadóként az Állami Számvevõszék, a Magyar Nemzeti Bank, az MKB Bank, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Központi Statisztikai Hivatal. A nyár folyamán a Gazdaságfehérítési Kerekasztal már közölt két publikációt a magyarok fekete- és szürkegazdasághoz kötõdõ attitûdjeirõl, illetve az egészségügyhöz kapcsolódó szürkegazdaságról.