A vállalatok pénzügyi eszközei az elsõ negyedévi 230,7 milliárdos csökkenés után a másodikban 511,2 milliárddal nõttek, míg a kötelezettségek annál szerényebben 368,3 milliárddal emelkedtek a második negyedévben az elõzõ negyedévi 77,2 milliárdot követõen. 

A pénzügyi eszközök közül elsõsorban a külfölddel szemben fennálló követelések emelkedtek - egy év alatt 1156,4 milliárd forinttal, a második negyedévben 478,3 milliárddal - döntõen a nyújtott hitelek, a tulajdonosi részesedések és a kereskedelmi hitelek bõvülése révén. 

Jelentõsen növekedett a nem pénzügyi vállalatok készpénz és betétállománya is egy év alatt 843,2 milliárddal, a második negyedévben 207 milliárddal, amit a hitelintézeteknél elhelyezett folyószámla betétek bõvülése és a rövid lejáratú betétek csökkenése határozott meg. A második negyedévben tranzakcióból adódóan 101 milliárd forinttal csökkent a szektor állampapír állománya, míg a külföldi kibocsátású kötvényekbõl és befektetési jegyekbõl nettó vásárlás történt. 

A második negyedévben növekedett a nem pénzügyi vállalatoknak mind a belföldi szektorokkal, mind a külfölddel szemben fennálló tartozása. Tranzakcióból adódóan jelentõsen, 248 milliárddal nõtt a kibocsátott hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok és 119 milliárddal a felvett hitelek állománya, amelyet részben ellensúlyozott a részesedés formájában szerzett források 274 milliárd forintos csökkenése. 

A háztartások nettó megtakarítása az idei második negyedévében 470 milliárd forintot, a negyedéves GDP 5,4 százalékát, tett ki, míg a június végén zárult egy évben 2029 milliárd forint, a GDP 5,9 százaléka vol. 

A negyedévben 153,7 milliárddal nõtt a háztartások készpénz állománya és 51,8 milliárddal bõvült a betétállomány is. A folyószámla betétek állományának 234 milliárdos emelkedését ellensúlyozta a lekötött betétekbõl történt 182,3 milliárdos betétkivonás. A háztartások befektetéseiben továbbra is a nettó állampapír-vásárlás a meghatározó, ezen belül is a rövid lejáratú papírok iránt mutatkozott nagyobb kereslet. A tõzsdei részvényekben és egyéb tulajdonosi részesedésekben kimutatott vagyon, miközben a befektetési jegyek és a pénzügyi vállalatok által kibocsátott kötvények esetében a nettó eladás volt a jellemzõ. A korábbi negyedévekhez hasonlóan emelkedett a nem pénzpiaci befektetési jegyek állománya, a pénzpiaci alapokban lévõ befektetések azonban ennél nagyobb mértékben csökkentek. A negyedévben tovább bõvült a biztosítástechnikai tartalékok állománya is, a növekedés az életbiztosítási és nyugdíjpénztári díjtartalékokat egyaránt érintette.

A második negyedévben 25 milliárd forinttal folytatódott a háztartások hiteltartozásának csökkenése. A fogyasztási hitelek esetében a nettó hiteltörlesztés volt a jellemzõ, míg a hitelintézetek által nyújtott ingatlanhitelek esetében kismértékû nettó hitelfelvétel történt - jelentette az MNB.