Az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) új jelentése arra a következtetésre jutott, hogy a biztosítás a folyamatos gazdasági bizonytalanságban alapvető stabilizáló erőt jelent a közösségek számára világszerte, különösen a kiszolgáltatott helyzetben élők számára.
Az UNDP emberi fejlődésről szóló jelentése az Assicurazioni Generali és a The Human Safety Net Foundation együttműködésével készült, és a közelmúltbeli globális válságokból eredő bizonytalanságok okozta kihívásokat vizsgálja.
A jelentés arra a következtetésre jut, hogy a megelőzés, a felkészülés és a jövőbeli kockázatok elleni társadalombiztosítás alapvető szerepet játszik a bizonytalanság kezelésében és a fenntartható fejlődés előmozdításában, a biztosítás pedig az emberek elkerülhetetlen következményekkel szembeni védelmének egyik alappillére, a befektetés és innováció - a három I (Insurance, Investment, Innovation) – mellett.
Az UNDP szerint azonban a biztosítóknak is fokozott és kiterjesztett védelmet kell nyújtaniuk az embereknek, az innovációra és a szolgáltatások korszerűsítésére összpontosítva, hogy hatékonyabban tudjanak megbirkózni a jelenlegi instabil helyzettel.
A hitel- és biztosítási szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetősége a szegénység és az egyenlőtlenségek csökkentése érdekében szintén alapvető fontosságú az ENSZ szerint.
"Úgy tűnik, hogy a világ - egyre gyakrabban - válságról válságra vándorol. Ezek közé tartozik az éghajlati és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos válság, az egyenlőtlenségek és a politikai polarizáció, a technológiai átalakulások" - nyilatkozta Ulrika Modéer, az ENSZ főtitkárhelyettese és az UNDP Külkapcsolati és Érdekérvényesítő Irodájának igazgatója.
"És mindez olyan sebességgel és léptékben történik, amilyet még soha nem tapasztaltunk" - folytatta Modéer. "Az emberi fejlődésről szóló jelentés azt állítja, hogy a jövőben való eligazodáshoz meg kell dupláznunk az emberi fejlődést, és a társadalmi felelősségvállalást kell előtérbe helyeznünk. Ezért olyan gazdaságpolitikákra van szükség, amelyek a beruházásokra összpontosítanak - a megújuló energiától a világjárványokra való felkészülésig és a biztosításig - beleértve a szociális védelmet is -, hogy társadalmainkat felkészítsük egy bizonytalan világ hullámvölgyeire. Eközben az innováció számos formája - technológiai, gazdasági, kulturális - olyan képességeket is kiépíthet, amelyekkel bármilyen kihívásra felkészülhetünk."
Az emberi fejlődésről szóló jelentésben a fő destabilizáló erők között a COVID-19 világjárvány, az ukrajnai háború és az éghajlatváltozás szerepel, amelyek a szerzők szerint fokozták az egyenlőtlenségeket és a társadalom politikai és intézményi polarizációját, csökkentve a másokba és általában a közösségbe vetett bizalom általános szintjét.
A jelentés megállapításait Velencében, a Generali Csoport alapítványának, a The Human Safety Netnek az otthonában mutatták be, az olasz külügyminisztérium szervezésében.
"32 év óta először fordul elő, hogy a humánfejlettségi mutató csökken, és a Generali készen áll arra, hogy hozzájáruljon e tendencia megfordításához, olyan innovatív szolgáltatásokat kínálva, amelyek képesek enyhíteni a növekvő bizonytalanságot" - mondta Andrea Sironi, a Generali Csoport elnöke. "Egyre szorosabban fogunk együttműködni az állami és magánszektorbeli szervekkel, amelyeknek ugyanazok a céljaik, és a tavaly áprilisban az UNDP-vel aláírt partnerség is ebbe az irányba mutat".
"A Covid-19 világjárvány, majd az ukrajnai háború rávilágított a nemzetközi rend törékenységére, ami súlyosbította az élelmiszer- és energiabiztonság hiányát és az instabil helyzeteket." – nyilatkozta Mauro Massoni, az olasz külügyminisztérium fejlesztési együttműködési stratégiáért és tervezésért felelős igazgatója. Hozzátette: "A kormányok által a szociális védelmi mechanizmusok támogatására tett beruházások az egészségügy és a világjárványok elleni védekezés, az intézmények kapacitásépítése és ellenálló képessége, a zöld gazdaságra való áttérés és az élelmezésbiztonság területén az egyik alapvető eszköz az egyenlőtlenségek hatékony leküzdéséhez, az emberi jogok védelméhez és a szegénység szisztematikus leküzdéséhez".
A humánfejlettségi mutató
Az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) több olyan indexet is számít, amelyek célja az emberi jólét mértékének komplexebb, pontosabb számszerűsítése. A mutatók közül az egyik legrégebbi az 1990 óta számított humán fejlettségi mutató (Human Development Index, a továbbiakban: HDI), amelyet gyakran a bruttó hazai termék egyik alternatívájaként is számon tartanak, tekintve, hogy az emberi jólét fogalmát a GDP-nél szélesebb körben értelmezi.
Az értékét tekintve 0 és 1 között mozgó index három mutató egyszerű átlagolásával áll elő: a „hosszú és egészséges élet” célkitűzés a születéskor várható élettartamban kerül számszerűsítésre, az „oktatásban megszerzett tudás” olyan mutatók alapján számítódik, mint az írástudó felnőtt lakosság, valamint a különböző színtű iskolatípusokba történő beiskolázottak részesedése a népességből, végül az „tisztességes életszínvonal” a vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó bruttó hazai termék reprezentációja.
Az index alapvetően a hosszú távú fejlődési folyamatok megfigyelését szolgálja, amire elegendő az ötévenkénti vizsgálat. Hazánk esetében a mutató 2019-ben érte el a csúcspontját, akkor 0,853 volt az értéke, ami 2021-re 0,846-ra csökkent. 2017-ben volt ugyanekkora a mutató értéke, ami tehát azt jelenti, hogy 4 évnyi fejlődés veszett oda.
