• 2014-hez hasonlóan jelenleg is Ausztrália, Dánia, Svédország, Hollandia, Norvégia és Új-Zéland nyugdíjrendszere a leginkább fenntartható hosszú távon.
• A listán a korábbiakhoz képest Chile, Franciaország, Japán, Malajzia és Mexikó ugrott elõre a legtöbb helyezést (több mint 5 helyet).
• Horvátország, Írország, Olaszország, Oroszország és Svájc azonban jelentõsen visszaesett.
• Fragmentált és kevéssé hatékony nyugdíjrendszere miatt Kínának és Thaiföldnek van leginkább szüksége reformokra.

A 2016-os vizsgálat immár Argentínában, Kolumbiában, Peruban és a Fülöp-szigeteken is megvizsgálta a nyugdíjrendszer helyzetét. Ezekben a kiterjedt, informális gazdasággal rendelkezõ országokban a különféle nyugdíjrendszerek meglehetõsen korlátozott lefedettséget biztosítanak, így jelentõs az idõskori szegénység kockázata. Argentínával, Peruval és a Fülöp-szigetekkel szemben korlátozott az elvárás azzal kapcsolatban, hogy reformokkal álljanak elõ, hiszen ezekben az országokban rendkívül fiatal a társadalom, és várhatóan a következõ évtizedekben is az marad. Kolumbiában ugyanakkor ennek épp az ellenkezõje történik: a népesség gyorsan öregszik, ráadásul az államadósság GDP-hez viszonyított aránya is magas.

Brigitte Miksa, az Allianz vagyonkezelési üzletágához tartozó nemzetközi nyugdíjágazat vezetõje a következõképpen kommentálta a helyzetet: „Számos ország már egy évtizede elkezdte saját nyugdíjrendszerének reformját: megemelte a nyugdíjkorhatárt és a születéskor várható élettartam emelkedésével egyenes arányban csökkentette az ellátás mértékét, a reformok gyümölcse pedig most kezd beérni. Az újítások eredményeként elérhetõvé vált ösztönzõkre adott reakcióként a társadalmi viselkedésformák is megváltoztak. Ez jó hír az elkövetkezõ generációk, például az Y-generáció számára.”

Mylène Sabatini, az Allianz közgazdásza és a jelentés szerzõje úgy nyilatkozott, hogy „Oroszország visszaesése elsõsorban a jelenlegi gazdasági válsággal magyarázható. Horvátország, Írország, Olaszország és Svájc nyugdíj-fenntarthatósági indexe azért csökkent, mert esetükben a népesség alakulásával kapcsolatos ENSZ-tanulmány, a World Population Prospect 2015-ös felülvizsgálatát követõen romlottak a demográfiai kilátások. A legfrissebb adatok szerint ezekben az országokban a népesség idõsödése a vártnál gyorsabb ütemû lesz.”

Kozek András, az Allianz Hungária Zrt. vezérigazgató-helyettese szerint „habár vannak országok, ahol nagyon jól mûködnek az ösztönzõk, Magyarországon még mindig a biztosítási szakma egyik legnagyobb kihívása, hogy felhívja az Y-generáció figyelmét a nyugdíjrendszer várható hatásaira és kockázataira, hiszen jelenleg ennek a korosztálynak a leghomályosabb az elképzelése a nyugdíjas éveirõl. A jelenlegi adószabályozás szigorítása 2017-tõl kiszoríthatja az önkéntes megtakarításokat a kedvezõ béren kívüli juttatások körébõl, ezáltal a fiatal munkavállalók is kedvezõtlenebb helyzetbõl nézhetnek nyugdíjcélú megtakarításaik felé. Fontos, hogy az állam által biztosított kedvezmények mellett a lehetséges társadalmi problémák elleni védekezés eszközeként a piaci szegmensben elérhetõ szolgáltatásokat is igénybe vegyük, hiszen sok esetben nemcsak adókedvezmény érvényesíthetõ, de a rugalmas díjfizetés és a szabad eszközválasztás lehetõsége is elérhetõ.”

Brigitte Miksa hozzátette: „Tanulmányunk az állami nyugdíjrendszereket csupán azok pénzügyi fenntarthatóságának szempontjából vizsgálja, azzal a kérdéssel, hogy maga az állami nyugdíj helyénvaló-e, nem foglalkozik. Az elmúlt évtized reformjai csupán annak árán tudták javítani a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságát, hogy közben csökkent a nyugellátás mértéke és biztonsága. Ez is azt mutatja, hogy a nyugdíjreform érzékeny terület, hiszen miközben biztosítani kell a jelenlegi, aktívan dolgozó és a fennálló rendszerhez jelentõs összegekkel hozzájáruló generáció pénzügyi jólétét, mindent el kell követni azért, hogy ne veszélyeztessük a következõ generációk pénzügyi kilátásait.

Megjegyzés:
* A nyugdíj-fenntarthatósági index (PSI) olyan változók alapján vizsgálja a nemzeti nyugdíjrendszerek jelenét és jövõjét, mint a demográfiai fejlõdés, az államháztartás és a nyugdíjrendszer felépítése, majd a nyugdíjreform szükségességének kifejezésére egy számot rendel az adott rendszerhez. Abban az országban, amelynek végsõ pontszáma 1, a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának hiánya miatt átfogó reformokra van szükség, míg a 10-es pontszámot kapott országokban nincs szükség nyugdíjreformra. Az Allianz 2004 óta teszi közzé a PSI-t.

Az Allianz ugyanakkor kidolgozott egy másik indexet is, hogy számszerûsítse és nyomon kövesse a nyugdíjak megfelelõségének változását: ez a nyugdíj-megfelelõségi index (RIA), amely különféle nyugdíjbevételi forrásokat vizsgál. Ennek alapján Hollandia, Dánia, Norvégia, Svájc, az Egyesült Államok és Svédország – valamint mögöttük kissé lemaradva Új-Zéland – nyugdíjrendszere nemcsak fenntarthatóság, de nyugdíjmegfelelõség szempontjából is jól teljesít.