Palotai Dániel, a jegybank ügyvezetõ igazgatója csütörtökön, Budapesten, az Európai Lakás-takarékpénztárak Egyesületének (EuBV) kongresszusán kifejtette: a fõ különbség a magyar és más központi bankok megközelítése között, hogy amikor utóbbiak nem konvencionális monetáris politikát - mennyiségi lazítást - folytatnak, például növelik a devizatartalékot és interveniálnak az árfolyammal kapcsolatban vagy eszközöket vásárolnak, az a mérleg növekedéséhez vezet. Az MNB ezzel szemben csökkenti a mérlegét, likviditást vesz ki a rendszerbõl, célzottan avatkozik be.  

A cél ugyanaz, az MNB is árstabilitást szeretne, emellett a gazdaság növekedését is szeretné támogatni. Ennek érdekében olyan, nem konvencionális eszközöket is bevetett, mint például a növekedési és az önfinanszírozási program, valamint a lakossági devizahitelek megszüntetése - ismertette. 

A negatív kamatnak az igazgató szerint több hátránya van: felgyülemlik a készpénz a gazdaságban, csökken a bankok rentabilitása és "megeszi" a lakosság megtakarítását, ami aggodalomra adhat okot. Ez visszatartja a jegybankot attól, hogy a negatív kamatok alkalmazásáról gondolkodjon - mondta.

Kitért arra is: abban, hogy a lakásépítési piac bõvül, szerepe van annak, hogy a lakossági szektor nettó vagyona 2009 óta 16 milliárd forinttal nõtt, a banki mérlegek - miután a háztartások visszafizették adósságaikat - sokkal egészségesebbek lettek, és a fogyasztók bizalma is kezd visszatérni.  

Az MNB a kormány új intézkedéseitõl idén és jövõre 10 ezer új lakás építését várja, ami még messze van a csúcstól, de az elmúlt évekkel összehasonlítva jelentõs fejlõdés. A kereslet növekedéséhez a javuló jövedelmi és foglalkoztatási viszonyok és az alacsony kamatkörnyezet is hozzájárult, fokozott beruházási kedv észlelhetõ. A kínálati oldal is kezd alkalmazkodni, megduplázódott az építési engedélyek száma. Az MNB nem látja a túlfûtöttség jeleit a lakáspiacon, de figyelemmel kíséri a kockázatokat, fõleg Budapesten és a környékén - fejtette ki Palotai Dániel.

Herbert G. Pfeiffer, az EuBV elnöke egyebek mellett arról beszélt, hogy a betétalapú üzleti konstrukciók komoly gondokkal küzdenek az Európai Központi Bank (EKB) nulla kamatpolitikája miatt, továbbá, a szigorú szabályozás aránytalan mértékben sújtja a kis és alacsony kockázatú hitelintézeteket. Az EKB politikájának súlyos mellékhatásai egyre jobban láthatóak, a negatív kamatok vírusként terjednek, a pénzügyi rendszer sok részét megfertõzik, nemcsak a lakástakarékok, hanem a szövetkezeti hitelintézetek üzleti modellje, a biztosítások, az üzemi és a magánnyugdíjpénztárak rendszere is veszélybe kerül emiatt.   

A tõkepiaci unió projektrõl sem mondhatni azt, hogy a pénzügyi stabilitáshoz, a krízisek megelõzéséhez vagy a növekedéshez vezet - tette hozzá. Ezek a tervek a spekulációt erõsítenék, a rövid távú profitorientációt segítenék és a nagybankok malmára hajtanák a vizet, amelyek a pénzügyi válságért felelnek. 

Beszélt arról is, hogy rengeteg új szabályozást fogadtak el, amelyek figyelmen kívül hagyják a méretet és a kockázatot, ami oda vezet, hogy a kisebb és specializált intézmények terhe a nagyokkal összevetve sokkal nagyobb. Hangsúlyozta, fontos, hogy valamilyen könnyítést kapjanak azok a kis intézmények, amelyek nem jelentenek veszélyt a stabilitásra. A kockázatokra figyelemmel lévõ szabályozási politikára van szükség, ez a reálgazdaság érdekeit is szolgálná.

A lakás-takarékpénztárak Európában a pénzügyi válság alatt jelentõs mértékben hozzájárultak a magánlakásépítés finanszírozásához, nem üzleteltek veszélyes termékekkel, vigyáztak a betétekre, amit a fogyasztók megháláltak - hangsúlyozta az EuBV elnöke. 

Boris Vujcic, a Horvát Nemzeti Bank elnöke egyebek között a strukturális reformok fontosságát hangsúlyozta. Ha a laza monetáris körülmények sokáig fennmaradnak, csökken a kormányok hajlandósága a változtatásokra. Fontos, hogy a kormányok megértsék, a központi bankok csak idõt nyernek - tette hozzá. 

Gergely Károly, a Fundamenta-Lakáskassza elnök-vezérigazgatója, a Magyar Lakás-takarékpénztárak Egyesületének elnöke kifejtette, a magyarok jó döntést hoztak, amikor 1997-ben útjukra indították a lakás-takarékpénztárakat. A magyar lakás-takarékpénztári ágazatnak 25 százalékos részesedése van a lakáshitelezésben, ami Európában példa nélküli eredmény, a szektor forgalma a GDP mintegy 1 százalékára tehetõ. A lakástakarékok bizakodóan tekintenek a jövõbe még akkor is, ha az alacsony kamatok nehezítik a helyzetüket - mondta.