Anthony Browne a The Observer címû vasárnapi baloldali brit lapnak írt cikkében hangsúlyozza, hogy a brit pénzügyi szolgáltatási szektor messze a brit gazdaság legnagyobb exportágazata, az EU-társállamokkal folytatott külkereskedelmének éves értéke meghaladja a 20 milliárd fontot (hétezer milliárd forint).

Browne szerint azonban a bankszektorra valószínûleg nagyobb hatást gyakorol a Brexit, vagyis Nagy-Britannia távozása az Európai Unióból, mint a brit gazdaság bármely más ágazatára, mivel szabályozása és törvényi jogosultságai EU-jogszabályokra épülnek, így a Brexit után kérdésessé válhat a City bankjainak külföldi szolgáltatásnyújtási jogosultsága.

Kifejtette, ha a kérdés rendezését a szakmai szabályozási szervezetekre bíznák, akkor viszonylag gyors és racionális megoldás születhetne, ám a döntést politikusok hozzák majd meg, és úgy tûnik, õk kereskedelemellenes irányú tárgyalásokra készülnek. Normális esetben a kereskedelmi tárgyalások a meglévõ akadályok lebontását célozzák, ám ezúttal a tárgyalások arról folynak majd, hogy a mostani akadálytalan kereskedelem elé milyen korlátokat kell állítani. Ennek gazdasági irracionalitását mutatja, hogy miközben az EU 27 társállama megpróbálja leépíteni az Egyesült Államokkal és a Kanadával folytatott kereskedelem korlátait, legnagyobb kereskedelmi partnerükkel, az Egyesült Királysággal szemben viszont kereskedelmi akadályokat akarnak emelni, ráadásul a tárgyalások évekig elhúzódnak, és további évekbe telik majd a megállapodás ratifikálása - áll a Brit Bankszövetség vezetõjének írásában.

Browne szerint azonban az üzleti vállalkozások nem várhatnak az utolsó pillanatig. A londoni Cityben honos nemzetközi bankok számára valós az a kockázat, hogy passporting jogaik, a kontinentális EU-gazdaságokra szóló szolgáltatásnyújtási engedélyeik hirtelen megszûnnek, és pénzügyi szolgáltatási tevékenységük egyszerûen illegálissá válik.

A Londonban mûködõ nemzetközi bankok zöme ezért máris külön tervezõcsoportokat hozott létre kifejezetten annak kimunkálására, hogy mely tevékenységüket kell áthelyezniük a Citybõl máshová. Sok kisebb bank azt tervezi, hogy ezt az áttelepülési folyamatot még karácsony elõtt elkezdi, a nagyobbak várhatóan a jövõ év elsõ negyedében látnak hozzá ugyanehhez - írta a bankszövetség vezetõje.

Ez eddig a legerõteljesebb nyilvános figyelmeztetés a Brit Bankszövetség részérõl arra, hogy a londoni pénzügyi szolgáltatási szektor megszenvedheti a "hard Brexitet", azt, ha Nagy-Britannia az Európai Unió egységes belsõ piacáról is kivonulna szabadkereskedelmi megállapodás nélkül.

Londoni pénzügyi elemzõk azonban már eddig is folyamatosan figyelmeztették a brit kormányt ugyanerre a kockázatra.

Egy friss tanulmány szerint, amelyet a City legnagyobb pénzügyi szolgáltatási vállalkozásait képviselõ szervezet, a TheCityUK megbízásából az Oliver Wyman globális vállalati tanácsadó cég állított össze, a legrosszabb Brexit-forgatókönyvek megvalósulása esetén az EU-piachoz kötõdõ citybeli üzleti aktivitás 40-50 százalékkal zuhanna, ami 18-20 milliárd font bevételkiesést és 31-35 ezer munkahely megszûnését okozná a Cityben.

Az elemzés szerint azonban ez csak a közvetlen hatás lenne, a tovagyûrûzõ másodlagos hatások miatt még további 14-18 milliárd font bevétel és 34-40 ezer munkahely kerülhet veszélybe. A legrosszabb forgatókönyv szélsõérték-hatása így akár 38 milliárd font bevételkieséssel és 75 ezer munkahely megszûnésével is járhat a Cityben.