Nem meglepõ a lakossági állampapírok sikere, legalábbis ha az elérhetõ hozamot nézzük, hiszen a legalacsonyabb éves bónusz is két százalék, de nem akad olyan többéves lejáratú módozat is, ami három százalékot is meghaladó kamatozású a jelenlegi kamatperiódusban. 2016 elsõ nyolc hónapjában több, mint 680 milliárd forintot is meghaladta a háztartások nettó állampapír vásárlása, a háztartások teljes értékpapír állománya pedig 8220 milliárdot is meghaladta, ebbõl 46 százalék állampapír. A növekedés persze a többi befektetési lehetõség népszerûségén is meglátszik. A jelzálogpiac például továbbra is zsugorodik, már a 900 milliárdot sem éri el, ebbõl pedig alig 4 milliárd forint a kisbefektetõi állomány miután augusztusban mintegy 8 milliárdot esett a kamatadó bevezetése kapcsán kibocsájtott 10 éve jelzáloglevelek lejárta miatt. Éppen ezen a területen azonban várhatóan megfordul a trend, a jegybank ugyanis jövõ tavasztól meghatározott arányú jelzáloglevél forrást fog elõírni a jelzáloghitelekre.

A banki kötvényállomány is csökken, jelenleg valamivel 240 milliárd forint alatt áll, a Questor botrány óta pedig az egyéb céges kötvények összértéke is 25 milliárd körül stagnál. A nem is olyan rég nagy kedvencnek számító befektetési alapokból idén közel 100 milliárd forintot vontak ki a kisbefektetõk, különös tekintettel a nullához közelítõ hozamú pénzpiaci alapokra. Ez nem jelenti persze, hogy a lakosság elfordult volna az alapoktól, különösen az ingatlanalapok vonzza jelenleg legnagyobb mértékben a friss megtakarításokat. 

Ami nehezen magyarázható, az a részvénypiaccal szembeni bizalmatlanság, augusztussal bezárólag idén 43 milliárdot vontak ki a magyar tõzsdérõl a kisbefektetõk annak ellenére, hogy gyakorlatilag csak kerestek a papírjaikon. Jelenleg a kisbefektetõi részvényállomány összesen 322 milliárd forint, a bankrészvényeket kedvelik a legkevésbé, 24 milliárd forintnyit adtak el az idén, hiába kerestek mintegy 23 milliárdot az alig 120 milliárdos bankpapírokon.

Az elmúlt évek folyamatait nézve pozitív fejlemény, hogy a háztartások nettõ megtakarítása már évek óta jelentõsen meghaladja a válság elõtti szintet, igaz meglehetõsen alacsony bázisról beszélünk. Ezzel együtt a hiteltörlesztések és a relatíve magas lakossági pénzügyi eszközfelhalmozás hatása tagadhatatlan. Mindenképpen meg kell jegyezni azonban, hogy alapvetõen átalakult a háztartások megtakarítási szerkezete, az alacsonyabb kamatkörnyezet miatt a bankbetétekrõl mindinkább elmozdultak a kisbefektetõk a potenciálisan magasabb hozamot produkálni képes eszközök felé, az úgynevezett „hozamvadászat” elsõdleges célpontjai 2012 után lettek az állampapírok és a befektetési alapok.