A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöki fõtanácsadója elmondta: folyamatos elemzõ munkájuk során olyan alapvetõ kérdéseket vetnek fel, mint hogy hazánk alul-, vagy felülbiztosítottnak számít-e a hozzánk hasonló fejlettségû országokhoz képest. Hozzátette, hogy a biztosítási díjak GDP-hez mért aránya és az ország fejlettsége között szoros összefüggés van: minél fejlettebb egy ország, annál nagyobb összegeket tud biztosításra költeni. Ez alapján hazánk, más hasonló helyzetben lévõ országokhoz képest megfelelõen biztosított.

Hasonló alapvetõ kérdés, hogy olcsók vagy drágák-e a magyar biztosítások? Ez az összehasonlíthatóság kérdése. Ilyen nemzetközi elemzések nem igazán léteznek, ezért az ehhez szükséges adatok elõállítását a felügyeletnek kell ösztönöznie – mondta Banyár.

A PSZÁF által azonosított problémák közül elsõ helyen a biztosító egyesületek szabályozását emelte ki a fõtanácsadó. hiányos az intézményi szabályozás olyan értelemben, hogy mögötte az egyesülési törvény áll, mely egyéb, gazdasági tevékenységet nem végzõ egyesületekre kalibrált. Rossznak nevezte a tõkeszabályokat is Banyár, aki szerint egyesületet a törvény szerint kisebb tõkével is lehet alapítani, mint részvénytársaságot, mivel azonban egyesületeknél külsõ tõke bevonására nincs akkora lehetõség, így valójában magasabb tõkét igényel alapításuk.

A közvetítõk szabályozását, felügyeletét szintén problémásnak véli a PSZÁF, ahol a jelenlegi szabályozással több probléma van: szektoronként széttöredezett, miközben a tevékenység gyakran szektorközi. A különbözõ szektorokban a részletszabályok inkonzisztensek, például különálló nyilvántartásokban regisztrálják a közvetítõtket, illetve az oktatásuk jellege, súlyossága is eltérõ. Banyár József hozzátette: mióta a biztosításközvetítést nem a saját hálózatok dominálják, hanem a független közvetítõk, így ma már nem célszerû a közvetítõk szabályozását, illetve felügyeletét a „termékgazda” szabályozásának függelékeként kezelni.

További problémát jelent, hogy díjazásuk nem türközi, hogy a közvetítõ kinek a képviselõje, problémás a transzparencia hiánya is. A közvetítõk díjazása ma az értékesítés elején történik, ami a felügyelet szerint nem megfelelõ, helyette terítettebb kifizetést javasolnak, hiszen a biztosítások esetén az ügyfél elõbb fizet, és csak késõbb kap szolgáltatást, ami a hitelezésnél nem igaz, a szabályozás ott mégis terítést ír elõ a közvetítõk számára.

A felügyelet ezért egységes pénzügyi közvetítõi törvény megalkotását javasolja.

Az ún. „egész életre szóló” biztosítások legnagyobb problémája, hogy a konstrukció csak távolról emlékeztet a klasszikus egész életre szóló biztosításokra, valójában ezek adóoptimalizáló konstrukciók, az adótörvény pontatlan megfogalmazását kihasználva – mondta Banyár.

A fenti problémák megoldására a felügyelet a közvetítõk felügyeletének új módszertanának kidolgozására projektet hívott össze, ajánlást fogalmazott meg a kgfb kárrendezésrõl, valamint rendeletet fogalmaz meg a pénzügyi közvetítõk végzettségi követelményérõl mondta a fõtitkár.