A hazai lakosság túl kevés idõt tölt pénzügyeivel: pénzügyekkel átlagosan heti 47 percet, míg biztosítással mindössze 3,4 percet, melyet tehát mindenképp növelni kell – kezdte elõadását Gyõri Dávid, az ezer fõs megkérdezésen alapuló kutatást készítõ Xallis Consulting ügyvezetõ igazgatója.

Sokan nem ismernek egyetlen biztosítót sem, illetve sokan maximum egyet ismernek – itt is van tehát mozgástér mellékbiztosítói kapcsolatok kialakítására. Pozitívan értékelendõ, hogy a biztosítói élmények közel háromnegyede inkább pozitív, amely eredménynek a bankszektor minden bizonnyal örülne manapság. Ezt üzletileg érdemes kihasználni – véli Gyõri.

Ami az egyes biztosítástípusok esetén az ügyfelek elsõdleges preferenciáját illeti, kgfb esetén a megkérdezettek 45%-a az ár/érték arányt tartja elsõdleges döntési tényezõnek, 14% viszont csúcsminõségre megy, tehát magasabb minõségért cserébe hajlandó magasabb árat is fizetni.
Más biztosítás esetén: 56%-ot ért el az ár/érték arány, mint elsõdleges preferencia.

Érdekes eredményként emelte ki elõadásában Gyõri Dávid, hogy az ügyfeleknek 13%-a a biztosítási szerzõdését, mellékletekkel együtt elolvassa, egytizedük azonban nem, vagy csak nagyon felületesen ismerkedik meg szerzõdésével, míg 7% bele sem olvas. Utóbbi természetesen pozitív eredménynek is tekinthetõ, az ügyfelek biztosítókba vetett bizalma szempontjából.

A válaszadók több mint háromnegyede érthetõnek tartja ezeket a szerzõdéseket, míg 18% leginkább semmit nem ért belõle

Ami az ügyfelekkel folytatott kommunikációt, a marketing megkereséseket illeti, a megkérdezettek többségét fõ biztosítójuk kevesebb, mint évi egy alkalommal kereste fel. A nagy többség nem is akar ennél több megkeresést. Más kutatásokból kiderült, hogy az emberek nem a megkeresés tényével, hanem annak tartalmával kapcsolatban látnak fejlõdési lehetõségeket. Vagyis a megglévõ ügyfelek megkeresésekor a fogyasztó elvárásainak érdemes megfelelni. Sokan többet akarnak tudni a biztosításokról, de inkább értékesítési fókusz nélkül, ennek megfelelõen nyitottak idegen biztosítók általi megkeresésre is, ha az nem értékesítési célú. A többség azt állítja, hogy ha többet tudna a biztosításokról, akkor több biztosítást kötne.

A hazai lakosság a felügyelet, szabályozás minõségével 50 százalékban inkább elégedett, jó minõségûnek tartja, míg a felügyelet szigorát is egészségesnek tartja.

Az összes megkérdezett 36%-a forintban, 24%-uk euróban képezne megtakarítást. 33% jelenleg havi 1-10 ezer forintot tud megtakarítani, ugyanennyit tervez a jövõben megtakarítani 28%. A magyar lakosság ingatlan fétise a megtakarítási célokban is tetten érhetõ: 15 százalék ezt a hosszú távú megtakarítási célt jelölte meg. 15% utazási célból tesz félre, 10% idõs korra, biztosításra mindössze 2%. A megkérdezettek fele egy eszközcsoportban tartja megtakarításait, 47% viszont aktívan diverzifikál, vagy legalábbis próbál.

Ami a biztosítási díjakkal kapcsolatos várokozásokat illeti, a megkérdezettek az elmúlt egy évben díjemelkedést élt meg, a következõ évben ennél kicsit nagyobb díjemelkedésre számít.