Az élelmiszer-ellátási láncokkal kapcsolatos kockázatok világszerte nőnek, ahogy ezen láncok hossza, mennyisége és összetettsége nő – derül ki a Lloyd's és a WTW új jelentéséből. A biztosítóknak is lépést kell tartani ezzel a folyamattal.
Az élelmiszer-ellátási láncok a világ népességének növekedésével alapvető szerepet játszanak a globális fejlődés elősegítésében és a társadalmi ellenállóképesség kiépítésében. Ugyanakkor a természetes éghajlati ciklusok és időjárási minták változásaira való érzékenysége miatt a gazdasági rendszereink fenntarthatósága szempontjából is kritikus fontosságúak.
A From Farm to Fork: Rethinking Food and Drink Supply Chains című jelentés szerint a globális ellátási láncok összetettsége - valamint az ágazatra vonatkozó jó minőségű adatok hiánya - megnehezíti az ellátási láncokat érintő kockázatok potenciális költségeinek megállapítását. Míg például a 2011-es thaiföldi áradások jelezték a lehetséges hatásokat, a kevésbé látható események is hasonlóan költségesek lehetnek: így például egy tűzeset egy gyártó üzemében, vagy egy beszállító új telephelyének késedelmes megépítése is. A természeti katasztrófák közvetlen hatásaitól eltérően ráadásul az ellátási láncot érintő sokkok hatásai nem korlátozódnak egy földrajzi régióra. Az élelmiszeripar globális jellege azt jelenti, hogy hatásuk sokkal messzebb is érezhető.
A jelentés az ukrajnai orosz invázió következményeivel is foglalkozik. A két ország jelentős exportőre az élelmiszer-alapanyagoknak, például a búzának. A konfliktus globális élelmiszer-ellátásra gyakorolt hatásait az aszályok is súlyosbíthatják. A konfliktus és az aszály összetett hatásai számos élelmiszer- és italgyártó szervezetet arra késztettek, hogy új kockázatkezelési eszközökbe fektessenek, valamint olyan technológiai változtatásokat hajtsanak végre, amelyek segítik a vállalkozások alkalmazkodását.
A jelentés a továbbiakban egy gyakorlati ütemtervet vázol fel, amely a vállalkozások, brókerek és biztosítók közötti fokozott együttműködésen alapul. Emellett meghatározza a biztosítók számára az innováció lehetőségét az általuk kínált védelem terén, valamint azt, hogy az ellátási lánc kockázatkezelési technológiák, beleértve az adatrögzítést és a vizualizációt, miként javíthatják az vállalati rezilienciát.
A jelentés emellett számos olyan kulcsfontosságú tényezőt azonosít, amelyek az élelmiszer-ellátási láncok kockázatát növelik, ideértve a gazdasági nyomást, a kereslet változását, a munkaerővel kapcsolatos kihívásokat, a technológiát, a szállítást, a geopolitikai és politikai kockázatokat, valamint az éghajlatváltozást és a fenntarthatóságot. Kiemeli továbbá a biztosítási ágazat lehetőségét arra, hogy új termékeket fejlesszen a beszállítók elvesztése, a kártevők és betegségek, a szállítási késedelmek és az áringadozások okozta károk elleni védelemre.
Problémát jelent ugyanakkor az is, hogy a vállalatok üzleti szempontból kritikus kockázatai és az általuk megvásárolt biztosítási fedezetek között nincs összhang. A kutatás például megállapította, hogy bár a vállalkozások 82%-a rendelkezik legalább bizonyos mértékű biztosítással az ellátási láncot érintő szélsőséges időjárási hatások esetére, kevesebb mint egyharmaduk (31%) véli úgy, hogy ez elegendő a működésüket érintő kockázatok kezelésére.