A szárnyaló infláció hatása, az adósságválság és a megélhetési válság jelentik a legnagyobb veszélyt az üzleti életre a következő két évben a G20-országokban, a Világgazdasági Fórum felmérése szerint.

A 122 ország több mint 12 000 üzleti vezetője körében 2022 áprilisa és augusztusa között végzett felmérés szerint az összekapcsolódó gazdasági, geopolitikai és társadalmi kockázatok uralják a G20-ak üzleti vezetőinek kockázati képét, mivel továbbra is a jelentős piaci turbulenciák és az egyre súlyosbodó politikai konfliktusok miatti közvetlen aggodalmakkal foglalkoznak.

Az idén megkérdezett G20-országokban a leggyakrabban említett legfőbb kockázat a gyors és/vagy tartós infláció: a G20-országok több mint egyharmada (37%) nevezte meg ezt a legfőbb aggodalomként, amelyet az adósságválság és a megélhetési válság (21%) követnek. A geoökonómiai konfrontációt két G20-ország jelölte meg a legfőbb kockázatként. A többi válaszadó az államcsőd lehetőségét, valamint a széles körű digitális szolgáltatások és a digitális egyenlőtlenség hiányát nevezte meg legfőbb aggodalomként.

Az idei eredmények ellentétben állnak a 2021-es eredményekkel, különösen az olyan területeken, mint a technológiai és környezeti kockázatok. A növekvő környezeti nyomás és a növekvő környezetvédelmi szabályozás ellenére a környezeti kérdések a G20-országok számára az idei jelentésben a 2021-es jelentéshez képest lényegesen kevésbé szerepeltek az öt legnagyobb kockázat között. Emellett a kritikus infrastruktúrákat érő kibertámadások növekvő fenyegetése ellenére ez és más technológiai kockázatok idén jóval ritkábban kerültek említésre.

Carolina Klint, a Marsh kontinentális Európáért felelős kockázatkezelési vezetője szerint "A G20-ak üzleti vezetői joggal összpontosítanak a közvetlen és sürgős gazdasági és geopolitikai kockázatokra, amelyekkel most szembesülnek. Ha azonban figyelmen kívül hagyják a jelentős technológiai kockázatokat, azzal szervezetüket olyan súlyos kiberfenyegetéseknek teszi ki, amelyek komolyan befolyásolhatják hosszú távú sikerüket."

Peter Giger, a Zurich Insurance Group kockázatkezelési vezetője hozzátette, hogy a környezetvédelmi aggályokat nem szabad olyan problémaként kezelni, amellyel csak később kell foglalkozni: "A nettó-zéró kibocsátásra való átállás túlságosan háttérbe szorult sok üzleti vezető rövid távú napirendjén. Pedig az éghajlatváltozás hatásai rövid és hosszú távúak egyaránt. Még a jelenlegi geopolitikai és gazdasági kihívásokkal teli környezetben is a tisztább, megfizethetőbb és biztonságosabb energiarendszer kiépítésére kell összpontosítanunk, ha azt szeretnénk, hogy a nettó zéró kibocsátású jövő elérhető közelségben maradjon."