A hetven lesz az új ötven
2016.11.30
Szülei jobb anyagi körülmények között éltek – így vélekedik minden második ember a Groupama Biztosító megbízásából végzett felmérés szerint. A kutatás arra is rávilágított, hogy kitolódtak a hagyományos életútra jellemzõ események: az elköltözés, a házasság, a gyerekvállalás. Mivel a megnövekedett élethosszal párhuzamosan kitolódik a nyugdíjkorhatár is, ezért a tisztes, munkamentes idõskor megteremtése egyre inkább az öngondoskodáson múlik. Jó hír, a fiatalabb generáció a felmenõinél jobban áll a hosszú távú pénzügyi öngondoskodás terén.

Az idõs kort is aktívan töltenénk

Szvetelszky Zsuzsa társadalomkutató úgy véli, az évtizedekig érvényes ’majd csak lesz valahogy’ mentalitás kiveszõben van. „A mai fiatalok és középkorúak tudják, megtapasztalták, hogy a nagy társadalmi rendszerek által a szüleiknek, idõsebbeknek biztosított automatikus juttatásokból a generációjuknak már nem jut.” 

A fiatalok a rugalmas tervezésben hisznek, tudván, hogy elsõsorban magukra számíthatnak. Nem gondolják, hogy a nyugdíjjal véget érne az aktív életük, minõségi, tevékeny idõskorról álmodoznak: felfogásuk szerint a hetvenesek lehetnek az új ötvenesek – állítja a társadalomkutató, aki szerint nagyon hosszú távon akár a hetven lehet az új ötven.

A szülõknek könnyebb volt?

Az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. által elvégzett országos, reprezentatív kutatás eredményei is alátámasztják a társadalomkutató állítását.
A kutatás rávilágított, hogy kitolódtak a hagyományos életútra jellemzõ események: míg a szülõk generációja átlagosan 22 évesen kötött házasságot, ezt ma a fiatalok körülbelül 28 éves korban teszik. A gyermekvállalás 23-ról 26 éves korra halasztódott, és 2-3 évvel késõbb fejezik be tanulmányaikat, illetve költöznek el otthonról a fiatalok. Az önmegvalósítás és a jövõrõl való anyagi gondoskodás egyre fontosabbá válik, miközben a családalapítás idõpontja fokozatosan kitolódik. 

Ezzel lehet összefüggésben az is, hogy az emberek majdnem fele, 49%-a úgy érzi, hogy szülei jobb anyagi helyzetben voltak nála, mikor annyi évesek voltak, mint most õk. A megkérdezettek negyede szerint a szülõk hasonló, 28%-a szerint viszont rosszabb anyagi körülmények között álltak helyt adott életkorukban. 

A fiatalok többsége megfelelõ tartalékot akar felhalmozni

A Groupama Biztosító kutatása szerint az öngondoskodás fontosságának megítélésében hatalmas változás látható a mai huszonévesek és szüleik generációja között. A mai 18-29 éves korosztály 8-10 évvel korábban kezd el nyugdíjcéllal takarékoskodni, mint ahogy szüleik generációja tette. Nem csak a kényszer hajtja õket, hanem egyfajta optimizmus is: a fiatalok többsége szíve szerint 58 évesen már nyugdíjba menne, és ehhez megfelelõ tartalékot akar felhalmozni.

A mai „Z” generáció, azaz az 1990-es évek végén, vagy azután születtek elképzelése szerint az idõsebbeknek egyre több lehetõségük lesz fiatalosan élni, és aki idõben megkezdi az öngondoskodást, annak nagyobb lehetõsége van arra, hogy fiatalsága nyugdíjas korban se érjen véget – mondja Szvetelszky Zsuzsa.