Kiderült, melyik piaccal a legelégedetlenebbek az európai fogyasztók!
2011.10.21
A fogyasztói piacok legutóbbi eredménytáblája szerint az uniós fogyasztók a pénzügyi szolgáltatások, a befektetések (beleértve a nyugdíjalapokat és értékpapírokat), a jelzálog és az ingatlanokkal kapcsolatos szolgáltatások piacával tûnnek a legelégedetlenebbnek.

2010-hez hasonlóan a szolgáltatások piaca továbbra is gyengén szerepel: a pénzügyi szolgáltatások és a hálózati szolgáltatások megítélése az átlagosnál gyengébb. 2010-hez képest a villamos energia és a tüzelõanyagok piaca romlott a leginkább. Az eredménytábla a fogyasztók bizalma, elégedettsége, az ajánlatok összehasonlíthatósága, valamint a problémák és a panaszok alapján rangsorolja a fogyasztói piacokat. A fogyasztók választási lehetõsége, a szolgáltatók vagy díjak közötti váltás egyszerûsége, továbbá az országok közötti árkülönbségek szintén az értékelési szempontok közé tartoztak.

A cél az, hogy beazonosítsák a mûködési elégtelenségek kockázatát leginkább magukban rejtõ piacokat, és nyomon követõ tanulmányok segítségével részletesen elemezzék a problémákat, valamint szakpolitikai válaszokat találjanak azokra. A legfrissebb megállapításokból kiindulva a Bizottság a fogyasztói hitelek piacát és a tüzelõanyag-piacot fogja górcsõ alá venni.

John Dalli egészségügyi és fogyasztópolitikai biztos a következõképpen fogalmazott: „Az, hogy mennyire értékes az egységes piac a fogyasztók szempontjából, abból szûrhetõ le, hogy az mit nyújt számukra a minõség, a szélesebb választék, az alacsonyabb árak, az átláthatóság vagy az elégedettség terén. Az eredménytáblának köszönhetõen megállapítható, hogy mely piacokon lehet e területeken fennakadás. Tényadatokon alapuló szakpolitikára van szükség ahhoz, hogy megfelelõ választ adhassunk azokra a valós problémákra, amelyekkel a fogyasztók az egységes piacon szembesülnek. A fogyasztók szükségleteit szem elõtt tartó vállalkozásokat a fogyasztók bizalmukkal tüntetik ki.”

A fogyasztói piacok éves eredménytáblájába 51, a háztartási ráfordítások több mint 60 %-át kitevõ szolgáltatási és árupiacot rangsorol. Célja, hogy rámutasson azokra a piacokra, amelyekkel a fogyasztók EU-szerte a legelégedetlenebbnek tûnnek.

Az eredménytáblák alapján a szolgáltatások piaca továbbra is gyengén szerepel, a pénzügyi szolgáltatások (pl. a fogyasztói hitelek) és a hálózati szolgáltatások (pl. villamos energia) megítélése az átlagosnál rosszabb. Összességében a befektetések (beleértve a nyugdíjalapokat és értékpapírokat), az ingatlanokkal kapcsolatos szolgáltatások és jelzálogok piaca tekinthetõ a három legrosszabbul teljesítõ fogyasztói piacnak (2010-ben a befektetések piaca, az ingatlanpiac és az internet-szolgáltatás szerepelt a legrosszabbul).

Úgy tûnik, hogy összességében az árupiacok ma már sokkal jobban teljesítenek. Kivételt képez ez alól a használtautó-kereskedelem, valamint a tüzelõanyag-piac, amelyek az áruk kategóriájában a legutolsó helyet foglalják el (2010-ben a használtautó-kereskedelem, a ruházati cikkek és lábbelik piaca és a húspiac zárta a sort). 2010-hez képest a villamosenergia- és a tüzelõanyag-piac megítélése romlott a leginkább, aminek az oka feltehetõleg az energia- és tüzelõanyag-árak következtében kialakult fogyasztói hangulat.

A szolgáltatók közötti, vagy a díjszabások közötti váltás lehetõségének egyszerûsége tekintetében a 14 megvizsgált szolgáltatáspiac közül a jelzálogok, a befektetések piaca (beleértve a nyugdíjalapokat és értékpapírokat) és a villamosenergia-piac szerepelt a legrosszabbul.

A fogyasztók 64 %-a elégedett az áruválasztékkal, illetve a szolgáltatók közötti választás lehetõségével (a piacok egészét tekintve). Ez arra enged következtetni, hogy maga a választás a fogyasztók számára kisebb problémát jelent, mint például az, hogy megbízzanak a kereskedõkben vagy képesek legyenek összehasonlítani az ajánlatokat.

Az eredmények nyomon követése érdekében az Európai Bizottság két piaci tanulmányt fog indítani. Az egyik a fogyasztói hiteleket fogja vizsgálni, amelyek – fõként a bizalom és az összehasonlíthatóság szempontjából – gyengén szerepeltek az eredménytáblában. Mivel 2013-ban sor kerül a fogyasztói hitelekrõl szóló irányelv felülvizsgálatára, a tanulmány sokrétû adatot szolgáltat majd a jelenlegi uniós szabályok hatásának értékeléséhez. A tanulmány nem fog a jelzálog–piaccal foglalkozni, mivel azt már a Bizottságnak egy közelmúltbeli javaslata vizsgálta.

Az árupiacok között a tüzelõanyag-piac kapta a második legrosszabb értékelést, és 2010 óta itt tapasztalható a legerõteljesebb romlás. A háztartások kiadásaiból kivett részét tekintve a negyedik legjelentõsebb piacról van szó. Ezenkívül a tüzelõanyagokra használt számos különbözõ elnevezés is megtévesztheti a fogyasztókat, és ez hatással lehet az egységes piacra is.

A többi problematikus piacot illetõen már végeztek (pl. energiapiac, lakossági pénzügyi szolgáltatások), vagy most végeznek mélyreható tanulmányokat (pl. internet-szolgáltatás).

A fogyasztói piacok eredménytáblájának célja, hogy megtalálja a fogyasztók szempontjából a mûködési elégtelenségek kockázatát leginkább magukban rejtõ piacokat. Ezek problémáit nyomon követõ tanulmányok segítségével részletesen elemezik, és szakpolitikai válaszokat találnak rájuk.
Az 51 piac rangsorolása az eredménytáblában elsõsorban a piaci teljesítménymutatók (MPI) alapján történik. Ez a mutató a fogyasztók körében végzett, az alábbiakra kiterjedõ felmérések eredményeibõl tevõdik össze: 1. a kereskedõkbe/szállítókba vetett bizalom 2. általános elégedettség 3. az ajánlatok összehasonlíthatóságának egyszerûsége 4. fogyasztói problémák és panaszok. Az eredménytábla ezek mellett még külön figyelembe veszi a szolgáltatók vagy díjak közötti váltást (14 szolgáltatási piac vonatkozásában), a fogyasztók választási lehetõségeit valamennyi piacnál, valamint az uniós országok közötti árkülönbségeket több mint 100 áru és szolgáltatás esetében.