Fokozott kockázatot hordoznak a világhálón elérhetõ virtuális fizetõeszközök
2016.12.20
A változatlanul érkezõ ügyfélpanaszokra tekintettel az MNB ismételten felhívja a befektetni vágyó fogyasztók figyelmét a szabályozatlan keretek között mûködõ és a hatóságok által nem felügyelt virtuális fizetõeszközök kockázataira. Az úgynevezett cryptovaluták kibocsátói jellemzõen a világhálón keresztül, intenzív marketing eszközökkel és magas hozamokat ígérve igyekeznek a rendszerbe újabb tájékozatlan felhasználókat beszervezni.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ismét figyelmezteti a magas hozam reményében befektetni vágyókat, hogy a világhálón népszerûsített, jogilag szabályozatlan rendszerben mûködõ virtuális fizetõeszközök (más néven cryptovaluták) nem tartoznak egyetlen jegybank vagy hatóság felügyelete alá sem (az MNB sem engedélyezi vagy regisztrálja õket), így rendkívül magas kockázattal járhatnak.

A Bitcoin és a hozzá hasonló fizetésre használható virtuális eszközök esetében ugyanis hiányoznak a megfelelõ felelõsségi, garanciális és kárviselési szabályok, amelyek például visszaélés esetén védenék a fogyasztók érdekeit. Az ilyen eszközöknek nem egy kötelezettségekkel és felelõsséggel rendelkezõ intézmény a kibocsátója, hanem a felhasználók közössége. Ha a nyilvántartásokban vagy a tranzakció lebonyolításában probléma adódik (pl. a rendszer egy tagjának szándékos visszaélése esetén), a felhasználók számára egyetlen intézmény sem garantálja az ügylet lebonyolítását, vagy az ügyfélkárok megtérítését. Az elszenvedett esetleges veszteségek miatti jogvitákat az érintett ügyfelek polgári peres eljárás keretében rendezhetik vagy – bûncselekmény (pl. piramisjáték) gyanúja esetén – a nyomozó hatóságokhoz fordulhatnak. Tovább növeli a kockázatokat, hogy a virtuális „valuták” ára, felhasználási értéke rendkívül gyorsan és a fogyasztók számára kiszámíthatatlan módon változhat.
Léteznek olyan – piramisjátékhoz hasonló – konstrukciók is (pl. OneCoin), amelyek látszólag az eszközökbe történõ befektetést teszik lehetõvé, valójában azonban kereskedni kizárólag a kibocsátó (egyben a tevékenységet szervezõ) által üzemeltetett zárt „tõzsdén” lehet. A rendszerbe magas hozamokat ígérve szerveznek az interneten keresztül új belépõket oly módon, hogy utóbbiak befizetéseibõl a korábban csatlakozóknak jutalékot fizetnek.

Az MNB – hatáskörének hiánya ellenére – a befektetõk védelme érdekében folyamatosan nyomon követi a fizetésre használható virtuális eszközök mûködését, s igyekszik a tájékoztatás eszközével is a tapasztalatlan felhasználók segítségére lenni. 

Bár a jegybank a korábbi sajtóközleményeiben több alkalommal tájékoztatta a nyilvánosságot a fennálló kockázatokról, legutóbbi felhívása óta is több ügyféljelzés érkezett a témában az MNB ügyfélszolgálatára. A fentiekre tekintettel a jegybank ismételten felhívja a fogyasztók figyelmét, hogy fokozott körültekintéssel járjanak el az ilyen eszközök használata elõtt, s minden esetben fontolják meg a felügyelt pénzügyi intézmények által kínált befektetési és megtakarítási lehetõségeket is. Az MNB honlapján elérhetõ a jegybanki engedéllyel vagy regisztrációval rendelkezõ befektetési szolgáltatók listája, s fogyasztóvédelmi oldalán a befektetési döntést segítõ hasznos tájékoztatók is megtekinthetõek.